Fenntartásokkal ugyan, de jóváhagyták a képviselők a Szolidaritási Alap kifizetéseit a közép-európai áradások áldozatainak
A Parlament költségvetési szakbizottsága ma jóváhagyta, hogy a 2010-es áradások által sújtott tagállamoknak, köztük Magyarországnak, összesen 182,4 millió eurót kifizessenek az Unió Szolidaritási Alapjából. A képviselők erős fenntartásuknak adtak hangot a Tanács finanszírozási módszerével kapcsolatban, de nem akarták a katasztrófa áldozatait a Tanáccsal folytatott elvi vita miatt cserbenhagyni.
2010-ben a szokatlanul nagy esők miatti áradások Magyarországon, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában óriási kárt okoztak, amely mértékét a hatóságok több mint öt és félmilliárd euróra becsülik. Emiatt az Unió a Szolidaritási Alapból pénzügyi segítséget ígért ezeknek a tagállamoknak. A magyar hatóságok a teljes hazai közvetlen kárt 719 343 706 euróra becsülték, és 22 485 772 euró uniós segítséget kapnak majd.
A "negatív tartalék" negatív megítélése
A Szolidaritási Alap azonban nem rendelkezik saját forrásokkal: amennyiben természeti katasztrófa következik be, az alapból kifizetendő összegeket más költségvetési tételekből kell átcsoportosítani. Az év elején viszont nehéz felmérni, hogy milyen kiadási tételekben maradhat felesleg, amelyet ilyen célra fel lehetne használni. Ezért az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja, Janusz Lewandowski, azt javasolta, hogy egy költségvetési módosítási eljárással friss forrásokkal egészítsék ki az uniós költségvetést.
Több tagállam azonban ellenezte ezt a javaslatot, mivel szerintük ez megnövelte volna az Unió 2011-es költségvetési plafonját. Sikerült is megteremteni a minősített többséget a tagállamok közt, mely a Bizottság javaslata ellenében úgy döntött, hogy inkább egy "negatív tartalékot" használna fel a kifizetésekre. Ez a tartalék virtuális adósságként működne, melyet az év végén az uniós költségvetési tételekből való átcsoportosításokkal kell majd rendezni.
Mivel a negatív tartalék összege maximum 200 millió euró lehet, ez azt is jelenti, hogy az év hátralevő részében nem nyújt lehetőséget vagy megoldást további esetleges kifizetésekre a Szolidaritási Alapból. A képviselők ezt a pontot nehezményezték, illetve azt, hogy az egész eljárás megkérdőjelezi a tagállamok által tett ígéretet, hogy a sürgős, nem előrelátható kiadásokat fedezni fogják.
Kifizetések vagy kötelezettségek: mi a lényeg?
A tavalyi költségvetési tárgyalások során egyes tagállamok a kifizetések méretére fektették a hangsúlyt, és a kifizetések Bizottság által javasolt 5,8%-kal történő emelését sikeresen leszállították 2,91%-ra. Mivel a képviselők attól féltek, hogy ez ahhoz vezethet, hogy a Bizottság képtelen lesz a kifizetési kötelezettségeinek eleget tenni, az a kompromisszum született, hogy a Tanács egy közös nyilatkozatot írt alá, melyben vállalta, hogy előre nem látható kiadások vagy sürgős helyzetek esetén a költségvetést módosítva pluszforrásokat fog folyósítani.
A képviselők szerint a negatív tartalék ötlete teljes mértékben ellentmond a tagállamok által aláírt nyilatkozat szellemének. A szakbizottság elnöke, a francia, néppárti Alain Lamassoure szerint az ilyen magatartás aláássa azt a bizalmat, amely ahhoz szükséges, hogy hasonló tagállami nyilatkozatok szerepet játszhassanak a jövő évi költségvetési tárgyalásokban, és a következő, 2014-2020 közötti, hosszú távú költségvetési tervek kidolgozásában.
Lamassoure azt is kifogásolta, hogy a tagállamok a kifizetésekre, és nem a kötelezettségekre koncentrálnak. "Ez mindig is bevett gyakorlat volt, és csak az elmúlt pár évben változott meg. Ha kötelezettséget vállalunk, akkor fizetnünk is kell. A tegnapi trialóguson is ezt próbáltam kifejezni a soros magyar elnökségnek és a Bizottságnak, de erre ők csupán néma csenddel válaszoltak. Az uniós kifizetések kötelező erejűek, régebben vállalt kötelezettségek eredményei. Ha továbbra is a kifizetésekre és nem a kötelezettségekre fektetjük a hangsúlyt, egy abszurd, lehetetlen helyzetet teremtünk," figyelmeztetett.
A jelentésről a következő heti plenárison, április 6-án, szerdán szavaznak.
További információ
Rédei Lőrinc
Sajtóattasé (Brüsszel)
Telefon +32 2 28 32379
Telefon +33 3 881 74912
Mobil: +32 498 98 34 02
E-mail: sajto-hu@europarl.europa.eu
Borbély Boglárka
Sajtóattasé (Budapest)
Telefon +36 1 411 35 53
Telefon + 33 3881 64093 (Strasbourg)
Mobil: +36 20 234 85 07
E-mail: boglarka.borbely@europarl.europa.eu
