Az Európai Parlament a 100. nemzetközi nőnapot ünnepli jövő héten. Kedden 11:30-kor a Parlament elnöke, Jerzy Buzek, az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso és a soros magyar elnökség nevében Győri Enikő szólalnak fel. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság Elnöke a soros magyar uniós elnökség keretében szerdán délben tart beszédet a Parlamentben. A plenáris szavazni fog a frakciók állásfoglalás-tervezeteiről a magyar médiatörvény kapcsán. Napirenden még Járóka Lívia, magyar néppárti képviselő állásfoglalás-tervezete.

A Parlament szerda este az Unió külügyi főképviselőjével, Catherine Ashtonnal tart vitát az észak-afrikai helyzetről, különösképpen a líbiai események fényében, ideértve az ország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Szintén vita tárgya lesz, hogy a régióban történő változások hogyan befolyásolják majd a közel-keleti béketárgyalásokat.

A líbiai helyzet miatt március 11-re az Európai Tanács rendkívüli ülését hívta össze Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ashton főképviselő pedig március 10-re hívott össze egy rendkívüli külügyi tanácsot ugyanebben a témában. A Parlament a találkozók előtt ki akarja fejezni véleményét az esetleges új szankciók, humanitárius segélyek vagy gazdasági segítség lehetőségeiről, valamint a demokratikus folyamatok és az emberi jogok védelmére irányuló lépésekről.

ENSZ Emberi Jogi Tanács

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa március 25-éig Genfben ülésezik, ahol a 192 részt vevő ország nemrég "konszenzusos alapon" kizárta Líbiát a testületből. Ebben a témában is vitát tartanak a képviselők. A genfi találkozón részt vesz a Parlament emberi jogi albizottságának elnöke, a finn, zöldpárti Heidi Hautala, az albizottság alelnöke, a litván, néppárti Laima Liucija Andrikiene, illetve az albizottság tagja, az osztrák, szocialista Jörg Leichtfried.

Az Emberi Jogi Tanács egyéb munkájával kapcsolatban a Parlament prioritásai az Észak‑Koreában és Burmában/Mianmarban uralkodó emberi jogi helyzet, a vallásszabadság kérdése, a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek jogai, valamint az Emberi Jogi Tanács reformjának szükségessége lesznek.

Kvartett

Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője elnökölt a legutóbbi Kvartett találkozón is. Ez az Uniót, az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és az ENSZ-t tömörítő csoport február 5-én a béketárgyalások újraindítását szorgalmazta. A Kvartett elítélte a Gázai övezetből eredő rakétatámadásokat, és sajnálta, hogy Izrael véget vetett a telepek építését és kiterjesztését megállító moratóriumának.

A Parlament a líbiai helyzetről és az Emberi Jogi Tanácsról is állásfoglalást fogad majd el.


Vita: 2011. március 9., szerda
Szavazás: 2011. március 10., csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Sajtóközlemény: Líbiai szankciók: Buzek elnök reakciója (2011.02.28.) (angolul)
• Sajtóközlemény: Ashton Líbiáról, Elnökök Konferenciája (2011.03.02.) (angolul)
• ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenlegi ülése (angolul)
• Állásfoglalás a 13. ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (2010.02.25.)

Törökországban az emberi jogi reformok lassulását, Montenegróban a korrupció és a szervezett bűnözés fennmaradását bírálja a Parlament. Míg Törökország esetében a Parlament jelentéstervezete nem szól konkrétan a csatlakozási tárgyalások végkimenetéről, Montenegró esetében a képviselők üdvözlik az ország hivatalos tagjelölti státuszát.

A Ciprus-kérdés, a kormánypárt és ellenzék közötti párbeszéd hiánya, a szólásszabadság és más alapjogok sérelme: továbbra is ezek a főbb akadályok Törökország csatlakozási tárgyalásai során. A jelentéstervezet jelenlegi megfogalmazásában nem szerepel, hogy a képviselők szerint milyen lehetséges végcél felé haladnak a tárgyalások (teljes jogú uniós tagság vagy esetleg egy más konstrukció), ezért azt egy hosszú távú, nyílt kimenetelű folyamatnak nevezik.

Montenegró esetében a Parlament üdvözli, hogy a Tanács hivatalosan is tagjelölt állammá léptette elő az országot, és szorgalmazza, hogy a csatlakozási tárgyalások már idén, a következő európai bizottsági országjelentés megjelenése után kezdődjenek meg. Egyúttal a korrupció, a szervezett bűnözés, a diszkrimináció és a sajtószabadság terén kritikákat fogalmaznak meg Montenegróval szemben.

Vita: 2011. március 8., kedd
Szavazás: 2011. március 9., szerda
Eljárás: állásfoglalás

• Jelentéstervezet (Törökország) (egyenlőre csak angolul)
• Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazásról (Törökország, 2011.02.10.) (angolul)
• Jelentéstevő: Ria OOMEN-RUIJTEN (néppárti, holland) (Törökország)
• Jelentéstervezet (Montenegró) (egyenlőre csak angolul)
• Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazásról (Montenegró, 2011.02.10.) (angolul)
• Jelentéstevő: Charles TANNOCK (konzervatív, brit) (Montenegró)

Az EP megvitatja, majd szavaz az Európai Tanács javaslatáról, amely lehetővé tenné az Európai Unió működéséről szóló szerződés korlátozott módosítását, hogy létrehozzák az eurózóna stabilitását biztosító állandó gazdasági mechanizmust.
Az EU-tagállamok a 2010. december 16-17-i csúcstalálkozón döntöttek arról, hogy az EU működéséről szőlő szerződés korlátozott módosításával lehetővé teszik az eurózóna stabilitását garantálni hivatott állandó válságkezelő mechanizmus létrehozását. Az említett szerződés 136. cikkének módosításához a Parlamenttel, a Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal is konzultálni kell.

A Parlament alkotmányos ügyekkel foglalkozó szakbizottsága március 7-én este fogadhatja el a témához kapcsolódó jelentéstervezetet. A cél, hogy a Parlament véleménye megszülessen az Európai Tanács március 24-25-i csúcstalálkozója előtt, amikor a tagállamok hivatalosan is elfogadhatják a szerződésmódosítást. Ezt követően a módosítást mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell. A célkitűzés az, hogy az állandó stabilitási mechanizmus 2013. január 1-jén hatályba lépjen.

Vita: 2011. március 9., szerda
Szavazás: 2011. március 24., csütörtök (következő plenáris ülés,Brüsszel)
Eljárás: konzultáció

• Jelentéstevő: Elmar BROK (néppárti, német)
• Jelentéstevő: Roberto GUALTIERI (szociáldemokrata, olasz)

A századik nemzetközi nőnap alkalmából a Parlament kedden két állásfoglalást is megvitat, majd szavaz is róluk. Az egyik a nemek közötti egyenlőség megteremtésének nehézségeivel, a másik a női szegénység visszaszorításával foglalkozik.

11:30-kor a Parlament elnöke, Jerzy Buzek, az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso és a soros magyar elnökség nevében Győri Enikő, Európai Uniós ügyekért felelős államtitkár szólalnak fel. Őket a nőjogi szakbizottság elnöke, valamint a frakciók nevében felszólalók követik.

Délben, az eseményt követően, Buzek elnök Viviane Reding biztossal és Eva-Britt Svensson nőjogi szakbizottsági elnökkel tart egy közös sajtókonferenciát.

Az EP‑képviselők azt javasolják, hogy minden közös uniós politikában vegyék figyelembe a nemi szempontokat is. Egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy a GDP 30 százalékkal bővülhetne, ha a nők foglalkoztatási, részmunkaidős foglalkoztatási és termelékenységi mutatói hasonlók lennének a férfiakéval.

A nemek közötti bérszakadék megszüntetése, a nők arányának növelése a döntéshozói pozíciókban, a nők foglalkoztatási mutatóinak javítása, a szegénység felszámolása, a gyermekellátás feltételeinek javítása és a szülői szabadság kérdése. Ezek a témák szerepelnek kiemelt helyen Mariya Nedelcheva bolgár, néppárti képviselő állásfoglalásában, amely a nők és férfiak közötti egyenlőség tavalyi európai uniós helyzetét elemzi.

A nagyvállalatok csupán 3 százalékát vezetik nők, hogy ez megváltozzon, a tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell tenniük. Többek között kvótarendszerrel biztosíthatnák, hogy nagyobb legyen a nők részaránya a fontosabb tőzsdén jegyzett vállalatokban, és általában véve a vállalatok igazgatótanácsaiban - javasolják a képviselők. Pozitív példaként Norvégiát, Spanyolországot és Franciaországot említik. A képviselők továbbá olyan kötelező célkitűzéseket is szeretnének, amelyek biztosítják a nők és férfiak egyenlő képviseletét a politikában. Ennek érdekében további erőfeszítésekre van szükség uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt.

A szegénység felszámolása

2008-ban az EU-ban közel 85 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, az EU női lakosainak pedig 17% élt szegénységben - jegyzik meg EP-képviselők. A nemi szempontokat is figyelembe kellene venni a gazdaságélénkítő programok kidolgozásakor - áll Rovana Plumb román, szociáldemokrata képviselő jelentésében, amely a szegénység női jellegével foglalkozik. A makrogazdasági, szociális és munkaerő-piaci politikák reformjára van szükség ahhoz, hogy többek között garantálni lehessen a minimumjövedelmet, és javítani lehessen a nők gazdasági és szociális helyzetén - teszik hozzá a képviselők.

Vita: 2011. március 8., kedd
Szavazás:
2011. március 8., kedd - Állásfoglalás-tervezet a nők és férfiak közötti egyenlőségről
2011. március 9., szerda - Állásfoglalás-tervezet a szegénység női jellegéről
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalások

• Állásfoglalás-tervezet a nők és férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban - 2010
• Állásfoglalás-tervezet a nőket sújtó szegénység megjelenési formáiról
• Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazásról (2011.01.27.) (angolul)
• Jelentéstevő: Mariya NEDELCHEVA (néppárti, bolgár)
• Jelentéstevő: Rovana PLUMB (szocialista, román)
• Jogalkotási figyelő (férfiak és nők közötti egyenlőség) (angolul)
• Jogalkotási figyelő (nőket sújtó szegénység) (angolul)

Schmitt Pál szerdán délben ünnepi ülésen tart beszédet az Európai Parlamentben. A Magyar Köztársaság Elnöke a soros magyar uniós elnökség keretében szól majd a volt európai parlamenti kollégáihoz.
Ünnepi ülés: 2011. március 9., szerda, 12:00-12:30

• SCHMITT Pál régi, európai parlamenti képviselői, oldala

Uniós szintű intézkedésekre van szükség Európa 10-12 millió roma lakosának társadalmi, kulturális és gazdasági integrációjának elősegítéséhez - szerepel a Parlament állampolgári jogi szakbizottságának állásfoglalás-tervezetében, amelynek célja, hogy az Európai Bizottság romastratégiájára is hatással legyen.
A Járóka Lívia magyar, néppárti képviselő által jegyzett állásfoglalás-tervezet prioritásai a romák munkavállaláshoz, oktatáshoz és minőségi lakhatáshoz való hozzáférésének javítása, az alapjogok védelme és az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása.

Európa roma lakosságának jelentős hányada a társadalom peremére szorult, rossz társadalmi-gazdasági körülmények között él. Ez a városi és a vidéki térségekre egyaránt igaz. Bár uniós szinten léteznek politikák és pénzügyi eszközök a romák támogatására, ezek hatékonyabbak lehetnének, ha európai szinten előírt kötelező minimum normákkal és szigorúbb ellenőrzéssel párosulnának.

A minőségi oktatáshoz, a munkavállaláshoz és a lakhatáshoz való jobb hozzáférés, az alapjogok védelme, a diszkrimináció elleni küzdelem, és az uniós támogatások szigorúbb ellenőrzése szerepel a képviselők által meghatározott prioritások között. A roma lakosság integrációjához a helyi, tagállami és uniós hatóságoknak is többet kell tenniük. A Bizottságnak egy olyan tervet kell készítenie, amelyben kötelező érvényű uniós minimum normák szerepelnek ezekkel a prioritásokkal kapcsolatban, és amelyben a célkitűzéseket nem teljesítő tagállamok bírságra számíthatnak.

A Bizottság áprilisban ismerteti a romák integrációjának uniós stratégiáját, az Európai Tanács pedig a június 24-i ülésén fogadhatja el azt. A romák integrációja a magyar uniós elnökség egyik prioritása is.

Vita: 2011. március 8., kedd
Szavazás: 2011. március 9., szerda
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Állásfoglalás-tervezet
• Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazásról (2011.02.14.)
• Jelentéstevő: JÁRÓKA Lívia (néppárti, magyar)
• Jogalkotási figyelő (angolul)
• Interjú Járóka Líviával

A múlt plenáris ülésen a képviselők Neelie Kroes biztossal vitáztak a magyar médiatörvényről. A szavazást a frakciók állásfoglalás-tervezeteiről akkor elhalasztották, így ez a mostani plenáris ülés alatt történik meg. A vitát nem nyitják meg újra.
Mivel Kroes biztos a múltkori vita alatt arról tájékoztatta a képviselőket, hogy megállapodás született a magyar kormány és a Bizottság között a médiatörvény módosításával kapcsolatban, a képviselők úgy döntöttek, hogy a javasolt törvénymódosítások mélyebb tanulmányozása érdekében elhalasztják a szavazást a tervezett állásfoglalásaikról. A mostani plenáris ülésen csak az állásfoglalásokról szavaznak, újabb vita nem lesz a törvényről.

Vita: 2011. február 16., szerda
Szavazás: 2011. március 10., csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Sajtóközlemény a médiatörvényről való szavazás elhalasztásáról (2011.02.17.)
• Videó: plenáris vita a témáról (2011.02.16.)

A jövőben az EU-iráni kapcsolatok keretében nemcsak az atomkérdésre, hanem a 2009-es elnökválasztás óta elkövetett emberi jogi visszaélésekre is ügyelni kell - áll abban a külügyi bizottsági állásfoglalás-tervezetben, amelyről csütörtökön szavaz a Parlament. A dokumentum határozottan elítéli Zahra Bahrami holland-iráni állampolgár kivégzését is.
A külügyi bizottság tagjai szerint elérkezett az ideje annak, hogy az EU egy új, átfogóbb stratégiát dolgozzon ki Iránnal kapcsolatban, amely a nukleáris ügyek mellett az iráni emberi jogi helyzettel, és az ország regionális szerepével is foglalkozik. Amennyiben a Parlament elfogadja csütörtökön a tervezetet, az EU külügyminisztereit arra kérik majd, hogy foganatosítsanak szankciókat a 2009-es elnökválasztást követő emberi jogi visszaélésekért felelős iráni hivatalnokokkal szemben. 2010 szeptemberében az USA is hasonló lépéseket tett.

A bizottság tagjai határozottan elítélik Zahra Bahrami holland-iráni állampolgár januári kivégzését is, és aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt tíz évben 2009-ben hajtották végre a legtöbb kivégzést Iránban. Egyúttal arra szólítják fel az iráni kormányt, hogy kivégzési moratóriumot vezessen be, és tiltsa meg a 18 éven aluliak kivégzését.

Mivel Irán továbbra sem hajlandó együttműködni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA), az EP-képviselők szerint ennek "logikus következménye a további szankciók". Ugyanakkor a képviselők azt is szeretnék, hogy az EU külügyi főképviselője mérje fel, hogy mennyire hatékonyak az EU korlátozó intézkedései. A szankciók célja ugyanis a feketelistán szereplő hivatalnokok, nem pedig az iráni lakosság megbüntetése - teszik hozzá.

Vita: 2011. március 9., szerda
Szavazás: 2011. március 10., csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Jelentéstervezet
• Sajtóközlemény (szakbizottsági szavazás, 2011.02.01.) (angolul)
• Jelentéstevő: Bastiaan BELDER (konzervatív-reformer, holland)
• Jogalkotási figyelő (angolul)

A Parlament egy olyan jelentésről szavaz március 8-án, kedden, amely az uniós külkereskedelmi politikának az európai mezőgazdaságra kiható problémáit helyezi előtérbe. A jelentéstervezet szerint a Bizottság "nagyon nagylelkű" a szabadkereskedelmi tárgyalásai során, és nem védi eléggé az európai mezőgazdaságot.
A jelentéstervezet arra szólítja fel a Bizottságot, hogy nagyobb egyensúlyra törekedjen az uniós termelés és az import között. Követeli, hogy a harmadik országokból az Unióba irányuló exporttermékek előállításakor ugyanolyan egészségügyi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, fenntartható fejlődési és minimális szociális normákat tartsanak be, mint az az uniós termelésben is kötelező. A tervezet sürgeti a földrajzi jelzések védelmének valamennyi mezőgazdasági termékre történő kiterjesztését, valamint hogy ezek lényegi részét képezzék a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak (ACTA).

MERCOSUR és Marokkó: problémás tárgyalások

A tervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a Bizottság anélkül kezdett újra tárgyalásokba a Mercosurral, hogy részletes hatásvizsgálatot tett volna közzé, és valódi politikai vitát folytatott volna a Tanáccsal és a Parlamenttel. A gazdák védelme érdekében a képviselők a lehetséges társulási megállapodás miatt aggódnak, melynek tárgyalása során a Bizottság szerintük túl nagy engedményeket tett az uniós mezőgazdasági piac megnyitása tekintetében. A Marokkóval hatályban lévő megállapodást azért bírálják, mert míg az európai piac szinte teljesen megnyílt a marokkói importok előtt, néhány uniós termék exportját (például az almaféléket) még mindig kvótákkal korlátozzák.

Vita: 2011. március 7., hétfő
Szavazás: 2011. március 8., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Jelentéstervezet
• Jogalkotási figyelő (angolul)

A képviselők arra hívják fel a figyelmet, hogy a növekvő munkanélküliség és a tagállamok államháztartási kiadásainak csökkentése a jelenleg is problémákat okozó egészségügyi egyenlőtlenségeket növelheti Európában. A Parlament állásfoglalása a monitoring fokozását, a megelőző jellegű orvosi beavatkozások fontosságát, valamint a kisebbségek különös kiszolgáltatottságát hangsúlyozza.
A képviselők szerint az egészségügyi kiadások optimalizációja nem lehetséges a preventív gyógykezelés és a lakosság felvilágosítása nélkül. A várható életkor Európa-szerte a nők között 8,3 évvel, a férfiak között pedig 14,2 évvel is eltér. A tagországokon belül a különböző iskolázottsági szintekkel és szociális helyzetekkel rendelkező csoportok között is nagy eltérések tapasztalhatóak.

Vita: 2011. március 7., hétfő
Szavazás: 2011. március 8., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Jelentéstervezet
• Jelentéstevő: Edite ESTRELA (szocialista, portugál)
• Jogalkotási figyelő (angolul)
• EUROSTAT: várható élettartami mutatók (angolul)

Az idei influenzahullám közepette a képviselők az Unió 2009-es és 2010-es "aránytalan" reakcióját kritizálják egy állásfoglalásban. Az oltási programokkal járó rizikók és költségek figyelembevételét sürgetik, valamint javasolják, hogy az oltások beszerzése során fokozottan ügyeljenek az összeférhetetlenség elvére a tudományos szakértők, a gyógyszeripar és az európai hatóságok dolgozói között.
A H1N1 vírus 2010 áprilisáig 2900 halálos áldozatot követelt Európában. Ezzel szemben egy átlagos évben a szezonális (normál) influenza évente 40 000 embert öl meg. Az Unió tagállamai a H1N1 vélt veszélyeire eltérően reagáltak: volt, ahol a teljes népességet beoltották, volt, ahol senkit (mint pl. Lengyelország). A programok több milliárd euróba kerültek.  


Vita: 2011. március 7., hétfő
Szavazás: 2011. március 8., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Jelentéstervezet
• Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazásról (2011.01.25.) (angolul)
• Jelentéstevő: Michèle RIVASI (zöldpárti, francia)

A gyermekeknek és más, különösen veszélyeztetett fogyasztóknak erősebb védelemre van szüksége a veszélyes termékekkel szemben. A képviselők szerint javítani kell a piaci felügyeleten, a harmadik országból érkező termékeket tüzetesebb vizsgálatnak kell alávetni, és a veszélyes termékeket gyorsabban ki kell vonni a forgalomból.
Az állásfoglalás a Parlament véleményét továbbítja a Bizottságnak, amely az év folyamán vizsgálja majd felül a jelenlegi uniós termékbiztonsági szabályokat.

Vita: 2011. március 7., hétfő
Szavazás: 2011. március 8., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Jelentéstervezet
• Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazásról (2011.02.01.) (angolul)
• Jogalkotási figyelő (angolul)
• Jelentéstevő: Christel SCHALDEMOSE (szocialista, dán)

Hétfő délután a Parlament 2012-es költségvetéséről vitáznak a képviselők, akik a témáról kedden egy állásfoglalást is elfogadnak. A prioritások közül a képviselők várhatóan kiemelik a magas színvonalú jogalkotási munka biztosítását, a Parlament tevékenységének környezetkímélőbbé tételét, és a büdzsé növekedésének az infláció alatti tartását.
A José Manuel Fernandes portugál, néppárti képviselő által jegyzett állásfoglalás az EP belső költségvetési eljárási folyamatának első lépése. A Parlament áprilisban fogadja el a számokat is tartalmazó részletesebb javaslatot, amelyet az EP elnökéből és alelnökeiből álló Büró készít. Idén a képviselők a Bizottság felügyelete alatt készülő uniós költségvetéssel kapcsolatban nem fogadnak el ajánlásokat addig, amíg a Bizottság április 20-án be nem nyújtja a hivatalos javaslatot.

Vita: 2011. március 8., kedd
Szavazás: 2011. március 8., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

• Jelentéstevő: José Manuel FERNANDES (néppárti, portugál)
• Jogalkotási figyelő

Az EU gazdasága, polgárai és légi közlekedése is súlyos károkat szenvedett el tavaly, a vulkáni hamufelhő okozta légi közlekedési zavarok miatt. Az EP képviselők arra kíváncsiak, hogy az adatfigyelés, a kockázatok felmérése és a válságkezelő mechanizmusok javultak-e az eset óta.
Vita: 2011. március 10., csütörtök

Eljárás: Szóbeli kérdés a Bizottsághoz

• A szóbeli kérdés szövege

Rédei Lőrinc
Sajtóattasé (Brüsszel)
Tel.: (+32) 2 28 32379 (BXL)
Tel: : (+33) 3 881 74912 (STR)
Mobil: (+32) 498 98 34 02
E-mail: sajto-hu@europarl.europa.eu

Borbély Boglárka
Sajtóattasé
Tel: +36 1 411 35 53
Mobil: +36 30 339 12 78
E-mail: boglarka.borbely@europarl.europa.eu