Plenáris hírlevél, 2011. július 4-7., Strasbourg
- Részletesebb élelmiszercímkék segíthetik a vásárlókat
- Derivatívák szabályozása és a befektetők védelmének erősítése
- Génmódosított növények betiltása: döntsenek a tagállamok
- A külföldi gyorshajtás sem maradhat büntetlenül
- A soros magyar elnökség osztályzása, a lengyel elnökség kezdete
- A Parlament véleménye az új magyar alkotmányról
- Legyen egy európai lista is a következő EP‑választáson
- Regionális támogatások: megosztó ötlet egy köztes kategória kialakítása
- Vita a következő többéves költségvetési keretről
- Schengen: vita az ideiglenes határellenőrzések visszaállításáról
- 35 millió eurót térít vissza a Parlament Magyarországnak
- Légi utasok adatainak megosztását rögzítő nemzetközi egyezmények
- Szíria, Jemen és Észak-Afrika: ismét a napirenden az arab forradalmak
- Két új alelnököt választ a Parlament
Részletesebb élelmiszercímkék segíthetik a vásárlókat
Egyértelműen fel kell tüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt- telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz. A szerdán szavazásra kerülő jogszabályjavaslat célja, hogy a vásárlók tudatosabban tudják eldönteni, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak.
A Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás, amelyről most a plenáris ülés is szavaz, előírja, hogy az élelmiszercímkéknek olvashatóbbnak kell lenniük, hogy a vásárlók könnyebben megtalálják a szükséges információkat. Az új szabályok modernizálják, egyszerűsítik és egyértelműsítik az élelmiszercímkézést az EU-n belül. Emellett csökkentik a bürokratikus terheket a termelők és az élelmiszeripar számára, és az egységes piac számára is hasznosak.
A címkén fel kell majd tüntetni az allergén összetevőket is. Ezt az információt csomagolatlan, például éttermekben vagy menzán értékesített élelmiszerek esetén is meg kell osztani a vásárlókkal. Továbbá kötelező lesz feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét. A vásárlókat tájékoztatni kell a termékekben használt növényi olajok, például a pálmaolaj eredetéről. Szigorú szabályok gondoskodnak arról is, hogy a fogyasztókat ne lehessen félrevezetni különböző élelmiszer-utánzatokkal, mint például a tej nélkül előállított "sajt-szerű" termékek esetében.
Vita: 2011. július 5., kedd
Szavazás: 2011. július 6., szerda
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Derivatívák szabályozása és a befektetők védelmének erősítése
A derivatívák piacát szigorúbb szabályoknak kell alávetni, a befektetők számára pedig garanciát kell nyújtani, hogy a befektető vállalatok hibái miatt keletkezett károkat megtérítsék, véli a Parlament.
A derivatívák piaca 2009-ben 425 trillió eurót tett ki. Ennek a piacnak a biztonságát, stabilitását, és átláthatóságát növelné az a jogszabálytervezet, mely a közös elszámolási rendszer szigorítását eredményezné. A javaslat az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) számára is fontosabb hatáskört definiál.
A másik jelentéstervezet szerint az egyéni befektetőket meg kell védeni a befektető vállalkozások csődje vagy szabálytalan magatartása miatt bekövetkezett károktól. Ennek érdekében az ilyenkor kötelező kártalanítások kifizetésének felső küszöbét a Parlament 100 000 euróban határozná meg - a Bizottság csupán fele ekkora értéket javasolt. A kártalanításokat nemzeti rendszerekből fizetnék ki, melyeket a pénzügyi intézmények finanszíroznának. Ezeknek a rendszereknek a felállítására a Parlament öt évet hagyna, míg a Bizottság eredeti javaslatában 10 év szerepel. A kártalanításokra nem csak magánszemélyek, hanem önkormányzatok és civil szervezetek is jogosultak lennének.
A Parlament csak a szakbizottság által javasolt módosító indítványokról szavaz a jövő héten - a jelentések végszavazását elhalasztja, hogy lehetőséget adjon a Tanáccsal való mihamarabbi megegyezésnek.
Vita: 2011. július 4., hétfő
Szavazás: 2011. július 5., kedd
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Génmódosított növények betiltása: döntsenek a tagállamok
A génmódosított növények termesztésének korlátozásáról vagy betiltásáról ezentúl a tagállamok döntsenek, javasolja egy, kedden szavazásra kerülő jelentés. A jogszabályjavaslat célja, hogy erősebb jogi alapja legyen a génmódosított növények betiltásának, a nemzetközi kereskedelmi szabályok tükrében.
Jelenleg az Európai Bizottság kezeli azt a biztonsági jóváhagyási eljárást, mely eldönti, hogy egy bizonyos génmódosított növény termesztése az egész Unió területén engedélyezett-e. A tagállamok ezzel szemben védőzáradékot vezethetnek be, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az ő területükön további egészségügyi vagy természetvédelmi szempontok miatt mégis betiltanák a termesztést.
Bár a jelenlegi bizottsági eljárás továbbra is megmaradna, az új javaslatok értelmében teljes mértékben a tagállamok dönthetnének a génmódosított növények termesztésének korlátozásáról vagy tiltásáról. Míg a Bizottság javaslata szerint a tagállamok nem hivatkozhatnának egészségügyi vagy környezetvédelmi okokra, csak más kifogásokat emelhetnének, a Parlament környezetvédelmi szakbizottsága ezt a kitételt ellenzi. A jelentés szerint a tagállami tilalmak csak akkor állnak szilárd jogi alapon az esetleges nemzetközi kereskedelmi jogi viták során, ha ilyen érvekre is támaszkodhatnak.
Magyarország és a génmódosított növények
Jelenleg két genetikailag módosított növényt termesztése engedélyezett uniós szinten: egy kukoricafajtáé és a keményítőgyártásra kifejlesztett burgonyáé. Kereskedelmi célokból csak néhány tagállam termeszti ezeket a növényeket, több tagállam, köztük Magyarország is, a jelenlegi szabályokba foglalt biztonsági záradék értelmében tiltotta meg termesztésüket. A közelmúltban egymillióan írták alá azt a petíciót, amely azt követelte az EU-tól, hogy ne hagyja jóvá új génmódosított növények termesztését.
Magyarország a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmányban is rögzíti a génmódosított termékek tilalmát. Az alkotmány XX. cikke értelmében Magyarország többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő, hogy érvényesüljön az állampolgárok testi és lelki egészséghez való joga.
Vita: 2011. július 5., kedd
Szavazás: 2011. július 5., kedd
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
A külföldi gyorshajtás sem maradhat büntetlenül
A külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések sem maradhatnak büntetlenül, amennyiben a Parlament csütörtökön megszavazza azt a jogszabályt, amely szorosabb együttműködésre kötelezné a közlekedésrendészeti hatóságokat.
A tagállami hatóságoknak az új szabályok értelmében kötelező lenne közölni egymással a szabálysértést elkövető autó regisztrációs adatait az EUCARIS nevű adatmegosztó rendszeren keresztül. Ezt követően az autó tulajdonosának vagy a sofőrnek levelet küldenek, amelyben - lehetőleg anyanyelvén - tájékoztatják arról, hogy milyen közlekedési szabálysértést követett el, és az milyen szankciókat von maga után. A szankciót annak az országnak a jogszabálya alapján határoznák meg, ahol a szabálysértés történt.
A rendszámot kiadó tagállamnak csak a gépjármű regisztrációjával kapcsolatos információkat kell továbbítania, de a más tagállam által kiszabott szankciót nem kényszerítheti ki. Ezért Inés Ayala-Sender (szocialista, spanyol) jelentéstevő szerint szigorú feltételekre van szükség, amelyek alapján az Európai Bizottság értékelni tudja a rendszer működését. Amennyiben a rendszer nem bizonyul elég hatékonynak, további szabályokat kell alkotni, hogy az unió területén senki se szeghesse meg büntetlenül a közlekedési szabályokat.
Milyen szabálysértésekről van szó?
A szankcionálható közlekedési szabálysértések között szerepel a gyorshajtás, az ittas vezetés, a kábítószer hatása alatt történő vezetés, a mobiltelefonok és más kommunikációs eszközök vezetés közbeni tiltott használata, a buszsávok vagy más sávok engedély nélküli használata, a bukósisak nélküli motorozás vagy a piroson való áthajtás.
Az új irányelvet a tagállamoknak egyhangúlag kell jóváhagyniuk, hogy azt követően az elfogadástól számítva legkésőbb két éven belül életbe léphessen. Írország, az Egyesült Királyság és Dánia jelezte, hogy nem kíván részt venni az együttműködésben, bár később még csatlakozhatnak.
Vita: 2011. július 5., kedd
Szavazás: 2011. július 6., szerda
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
A soros magyar elnökség osztályzása, a lengyel elnökség kezdete
Orbán Viktor zárja le a soros magyar elnökséget egy kedd délelőtti vita során. Másnap a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk számol be a képviselőknek a lengyel elnökség prioritásairól.
A soros magyar elnökség június 30-án ér véget, a magyar miniszterelnök az elmúlt hat hónap munkájáról számol be a Parlamentnek. Az elnöki stafétát Lengyelország veszi át, az év második felében ők vezetik a Tanács munkáját.
Vita: 2011. július 5., kedd (Orbán Viktor) és 2011. július 6., szerda (Donald Tusk)
Eljárás: Bizottság és Tanács nyilatkozatai
A Parlament véleménye az új magyar alkotmányról
Az új magyar alkotmányt véleményezi a Parlament egy kedden szavazásra kerülő állásfoglalásban. A múltkori strasbourgi plenáris vita a témában heves ellentéteket váltott ki a frakciók többsége és a néppárt között.
Több nemzetközi szerv bírálta az új magyar alkotmányt, és a Parlamenten belül is éles viták kerekedtek az új alaptörvény körül.
Vita: 2011. június 8., szerda
Szavazás: 2011. július 5., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Legyen egy európai lista is a következő EP‑választáson
Fejenként két szavazatot a következő európai parlamenti választások során: egyet egy európai listára, egy másikat pedig a tagállami listára, javasolja a Parlament állásfoglalása.
A csütörtökön szavazásra kerülő javaslat szerint az európai listáról 25 képviselő szerezhetne mandátumot, ami azt jelentené, hogy 776-ra nőne az európai parlamenti képviselők száma.
Andrew Duff liberális, brit képviselő jelentése azt is szorgalmazza, hogy az EP‑választást június helyett májusban tartsák. Így az újonnan megalakuló Európai Parlamentnek több ideje lenne felkészülni az Európai Bizottság elnökének megválasztására, valamint a parlamenti választásra nem a több tagállamban már júniusban megkezdődő nyári szabadság idején kerülne sor.
A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Parlamentnek joga van arra, hogy változtatásokat javasoljon a Parlament összetételével kapcsolatban. A változtatásokat azonban a tagállamok állam- és kormányfőinek kormányközi konferencia keretében kell jóváhagyniuk, ezt követően pedig mind a 27 tagállamnak ratifikálni kell őket. Emellett pedig módosítani kell az EP‑választásról szóló 1976-os választási szabályt is, és újabb végrehajtási jogszabályt kell alkotni.
Vita: 2011. július 7., csütörtök
Szavazás: 2011. július 7., csütörtök
Eljárás: jogalkotási kezdeményezés
Regionális támogatások: megosztó ötlet egy köztes kategória kialakítása
A már nem igazán elmaradott, de még nem is teljesen felzárkózott területek támogatásának kérdése továbbra is vita tárgya a Parlamentben, mely kedden szavaz a következő hét év regionális politikájáról szóló állásfoglalásról.
A képviselők egy része egy köztes kategória kialakítását szorgalmazza: azok a régiók, melyek az Unió átlagos éves egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) 75-90%-án állnak, jogosultak lennének kohéziós alapokból finanszírozáshoz jutni (a jelenlegi határ 80%-nál áll). Ez főképpen a régi tagállamok egyes szegényebb régióinak kedvezne.
A plenáris vitát már június végén megtartották, de a Bizottság által a héten közétett 2014-2020-as, többéves költségvetési keretre vonatkozó javaslatok a keddi szavazás hangulatát is befolyásolhatják.
Vita: 2011. június 23., csütörtök
Szavazás: 2011. július 5., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Vita a következő többéves költségvetési keretről
Az Unió 2014-2020-as költségvetési keretéről (MFF) tart vitát kedden a Parlament, melynek egyik fő témája az Unió saját forrásainak kiterjesztése lesz.
A képviselők már egy korábbi jelentésben kritizálták a jelenlegi finanszírozási rendszert, amiért az szinte kizárólag tagállami hozzájárulásokból tevődik össze, és túl bonyolulttá vált. Mivel a Lisszaboni Szerződés szerint "a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni," a Parlament a valódi saját uniós források bevezetését szorgalmazza.
A vitában a Bizottság részéről José Manuel Barroso elnök és Janusz Lewandowski költségvetésért felelős biztos szólalnak fel.
Vita: 2011. július 4., hétfő
Eljárás: egyetértési eljárás (MFF), nem jogalkotási állásfoglalás (saját források): Garriga jelentés
Schengen: vita az ideiglenes határellenőrzések visszaállításáról
A határellenőrzések visszaállításának jogát követelik a tagállamok rendkívüli bevándorlási hullámok esetében. A Parlament Cecilia Malmström biztossal vitázik egy ilyen záradéknak az esetleges működéséről.
Az Európai Tanács azt kérte a Bizottságtól, hogy a schengeni határmentes övezetet szabályozó törvényekhez csatoljanak egy záradékot, mely megengedné a tagállamoknak, hogy kritikus helyzetekben visszaállítsák a határellenőrzéseket. Több képviselő már korábban is hevesen kritizálta a kezdeményezést.
Vita: 2011. július 5., szerda
Szavazás: 2011. július 6., csütörtök
Eljárás: Bizottság nyilatkozata, nem jogalkotási állásfoglalás
35 millió eurót térít vissza a Parlament Magyarországnak
A 2010-es költségvetés el nem költött részeit, összesen 4,54 milliárd eurót, a Parlament jóváhagyása után visszatérítik a tagállamoknak. Magyarország 35 811 599 eurót kap.
Szavazás: 2011. július 5., kedd
Eljárás: költségvetési eljárás
Légi utasok adatainak megosztását rögzítő nemzetközi egyezmények
A légi utasok adatainak megosztását rögzítő szabályokról jelenleg folynak a tárgyalások a Bizottság valamint az amerikai, kanadai és ausztrál hatóságok között. A hétfői parlamenti vita várhatóan a képviselők adatvédelmi jogi aggályaira összpontosít majd.
Az Európai Bizottság saját jogi szolgálata is megkérdőjelezte annak az elvileg bizalmas megállapodás-tervezetnek a törvényességét, mely az Unió és Amerika között készül, és mely májusban szivárgott ki a sajtóban. A Parlament a Bizottságtól várhatóan erre a jogi véleményre vár reakciót a hétfői plenáris vita során.
Vita: 2011. július 4., hétfő
Eljárás: szóbeli kérdés a Bizottsághoz
Szíria, Jemen és Észak-Afrika: ismét a napirenden az arab forradalmak
Az egyre kritikusabb szíriai és jemeni helyzet, valamint az észak-afrikai rendszerváltások sorsa áll majd az Unió külügyi főképviselőjével folytatott szerdai vita középpontjában.
Catherine Ashton főképviselőt várhatóan a Nagorno-Karabakh térség instabilitásáról és a decemberi orosz választások előkészületeiről is faggatják majd a képviselők. A plenáris egy állásfoglalásról is szavaz, az Unió demokratizációt elősegítő külpolitikáinak témájában.
Vita: 2011. július 5., szerda
Szavazás: 2011. július 6., csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Két új alelnököt választ a Parlament
A Parlament két leköszönő alelnök helyére választ új alelnököt: Silvana Koch-Mehrin német, liberális képviselő májusban mondott le alelnöki tisztségéről, míg Stavros Lambrinidis görög, szocialista képviselő múlt héten mondott le mandátumáról, mivel hazája külügyminiszterének nevezték ki.
További információ
Rédei Lőrinc
Sajtóattasé (Brüsszel)
Telefon +32 2 28 32379
Telefon +33 3 881 74912
Mobil: +32 498 98 34 02
E-mail: sajto-hu@europarl.europa.eu
Borbély Boglárka
Sajtóattasé (Budapest)
Telefon +36 1 411 35 53
Telefon + 33 3881 64093 (Strasbourg)
Mobil: +36 20 234 85 07
E-mail: boglarka.borbely@europarl.europa.eu
