Napi EP - 2011. december 13.
- Joga van hallgatni: tisztességes büntetőeljárás az egész EU-ban
- Egységes engedély az EU-n kívülről érkező munkavállalóknak
- EU-szintű védelem a bűncselekmények áldozatainak
Joga van hallgatni: tisztességes büntetőeljárás az egész EU-ban
Érthető formában, azonnal tájékoztatni kell majd eljárási jogairól azokat, akiket az EU-ban bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak - ez áll az EP-ben kedden elfogadott irányelvben. A letartóztatott vagy fogva tartott gyanúsítottaknak át kell adni egy a jogaikat felsoroló dokumentumot is.
Az EP a jogszabályt kedden, 663 igen, 24 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett fogadta el.
A jogok listájához az eredeti tervezethez képest a képviselők hozzáfűznék a hallgatás, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás jogát, valamint a sürgős orvosi ellátáshoz fűződő jogot is. Az új irányelvvel erősödnek az uniós polgárok jogai - mondta a jelentéstevő Birgit Sippel (szocialista, német). "Az emberek csak akkor gyakorolhatják a védelemhez fűződő jogaikat, ha tudják, melyek ezek a jogok A parlamentnek most sikerült kiterjesztenie a jogok listáját" - tette hozzá.
Kihallgatás előtt
A megszavazott szöveg szerint mindenkit, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak, azonnal tájékoztatni kell legalább az ügyvédhez való jogáról, az ingyenes jogi tanácsadáshoz, a vádról való tájékoztatáshoz, a tolmácsoláshoz vagy fordításhoz való jogáról, valamint arról, hogy joga van hallgatni. Ezt a tájékoztatást szóban vagy írásban kell megadni, legkésőbb az első hivatalos rendőrségi kihallgatás előtt.
Jogok listája a letartóztatás után
A hatóságoknak minden letartóztatott, fogva tartott, illetve az európai letartóztatási parancs által érintett számára írásos tájékoztatást kell adniuk. A jogok listájának a fentiekben már említetteken túl tartalmaznia kell az ügyiratokba való betekintéshez, a konzuli hatóságok és egy személy értesítéséhez, valamint a sürgősségi orvosi ellátáshoz fűződő jogokról való tájékoztatást. Emellett azt is közölni kell, hogy hány óráig vagy napig lesz megfosztva szabadságától, mielőtt bíróság elé állítják.
A jogokról szóló írásbeli tájékoztatónak ezen kívül tájékoztatást kell nyújtania arról is, hogy az adott nemzeti jog értelmében hogyan lehet kifogást emelni a letartóztatás jogszerűsége ellen, hogyan lehet az őrizet felülbírálását kérni, illetve hogyan lehet ideiglenes szabadlábra helyezésért folyamodni.
Az irányelv kiemeli, hogy a jogokat felsoroló szöveget egyszerű és közérthető nyelvezetet használva kell megfogalmazni. Az elfogadott jogszabály mintát is tartalmaz arra, hogyan kell elkészíteni a "jogok levelét".
Az irányelv végleges elfogadását követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendszerükbe átültessék az új szabályokat.
Egységes engedély az EU-n kívülről érkező munkavállalóknak
Az unión kívülről érkező, legálisan az EU-ban dolgozó bevándorlók számára a munkakörülmények, a társadalombiztosítás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés területén is az uniós polgárok jogaihoz hasonlókat kell biztosítani. Az erről szóló jogszabályt kedden szavazta meg az EP.
Az egységes munkavállalási és letelepedési engedély szabályairól előzetesen már megállapodott az EP és a Tanács delegációja.
A hétfő esti vitában a parlament jelentéstevője, Véronique Mathieu (néppárti, francia) azt mondta, "az egységes engedély segíteni fog abban, hogy bizonyos mértékben kezeljük az európai munkaerő szűkösségét, emellett könnyebbé teszi az európai migrációs áramlások fékezését és egyensúlyozását is". Mathieu úgy vélte, jobb megoldás a legális bevándorlás, és ezzel egyidejűleg az illegális, illetve rejtett bevándorlást ösztönző lépések megszüntetése.
Egyszerűbb szabályok
Az irányelv egyszerűsíti az unión kívüli országokból érkezőkre vonatkozó szabályokat, és lehetővé teszi számukra, hogy egy tagállamban munkavállalási és tartózkodási engedélyt szerezzenek. Az engedélyt maga a munkavállaló vagy munkáltatója kérvényezheti.
A szabályok olyan nem uniós polgárokra vonatkoznak, akik egy EU-tagállamban kívánnak élni és dolgozni, illetve akik már egy uniós országban tartózkodnak vagy dolgoznak. A most tárgyalt szabályozás nem terjed ki többek között a hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre, a menekültekre, a kihelyezett munkavállalókra, az idénymunkásokra és a vállalaton belül áthelyezett dolgozókra.
Az irányelv részletezi az egységes engedéllyel rendelkezők munkakörülményekkel, a képesítések elismerésével, képzéssel, szakszervezetekhez való csatlakozással, adókedvezményekkel, nyugdíjjal, társadalombiztosítással, lakhatással kapcsolatos jogait. Ezek a jogok nagyjából megfelelnek majd az uniós polgárok által élvezett jogoknak, azonban a tagállamok élhetnek bizonyos korlátozásokkal.
Mivel a Tanács már elfogadta az irányelvet, a parlamenti szavazással pont került a jogszabályalkotás végére. Az irányelvnek az unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően két év áll majd a tagállamok rendelkezésére, hogy az új szabályokat beillesszék saját jogrendjükbe.
EU-szintű védelem a bűncselekmények áldozatainak
Az egyik EU-országban áldozatvédelemben részesülőknek akkor is hasonló védelmet kell kapniuk, ha egy másik tagállamba költöznek - áll az EP által kedden elfogadott jogszabályban. A nemzeti kormányokkal előzetesen már egyeztetett új szabályok többek között a nemi erőszak, zaklatás, emberrablás, illetve gyilkossági kísérlet áldozataira vonatkoznak.
Az európai védelmi határozatról (evh) szóló irányelvet az EP kedden fogadta el.
Teresa Jiménez-Becerril Barrio (néppárti, spanyol), aki az EP szabadságjogi bizottságának részéről felelt a jogalkotásért, azt mondta, a jogszabály "megkönnyíti az áldozatok és megnehezíti az erőszakoskodók mozgását". "Ma egy fontos lépést tettünk azok védelméért, akik ezt a legjobban megérdemlik" - fogalmazott Carmen Romero López (szocialista, spanyol), az EP nőjogi bizottságának jelentéstevője.
A képviselők egyértelművé tették, hogy a szabályok nem csak a nemi erőszak, hanem minden bűncselekmény áldozataira, illetve potenciális áldozataira vonatkoznak.
Zaklatás és kényszerítés
A szabályok ennek megfelelően minden olyan más személy által elkövetett cselekmény (zaklatás, elrablás, illetve közvetett kényszer) ellen védenek, amely bármilyen módon veszélyeztetné a védett személy életét, fizikai, pszichológiai vagy szexuális integritását, illetve méltóságát vagy személyes szabadságát.
Ha valaki egy adott tagállam büntetőjoga szerint megkapta a védelmet, európai védelmi határozatot kérhet, hogy védelmét egy olyan, másik EU-tagállamra is kiterjesszék, amelybe átköltözik vagy átköltözött. Ilyen esetben az első tagállam adja ki az evh-t és továbbítja azt a másik országnak.
Hozzátartozók védelme
Az evh-t csak akkor lehet kiadni, ha az erőszakos személyt az adott tagállam kitiltotta a védett személy lakhelyéről, illetve általa látogatott helyről, vagy ha korlátozták az erőszakos és a védett személy közötti kapcsolatfelvételt.
A parlament kérésére evh kiadását az evh által védett személy hozzátartozóinak védelmére is lehet kérni.
Új uniós jogszabály polgári ügyekre
Az evh a most elfogadott irányelv szerint bűncselekményekkel összefüggésben kérhető. Ezt egy hasonló, az Európai Bizottság által 2011 májusában kezdeményezett rendelet hamarosan a polgári ügyekre is kiterjeszti.
További információ
PERGER István
Sajtószolgálat - Szerkesztő
Telefon: (+32) 2 28 40924 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 74005 (STR)
Mobil: (+32) 498 98 33 30
E-mail: istvan.perger@europarl.europa.eu
LŐVEI Andrea
megbízott irodavezető
sajtóattasé
Európai Parlament
Tájékoztatási Irodája Magyarországon
Tel: +36 1 411 3552
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu
