Plenáris hírlevél, 2011. április 4-7., Strasbourg
- Atomenergia: stresszteszt és biztonság
- Lampedusai krízishelyzet: mi legyen az észak-afrikai migránsokkal?
- Reflektorfényben az Európai Tanács döntései
- Ismét napirenden az uniós romastratégia
- Szíria, Bahrain, Jemen, és az Unió szomszédságpolitikája
- Izland és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási reményei
- Reálértékben csökkenést mutat a Parlament 2012-es költségvetése
- Meg kell erősíteni az egységes piacot
- A Parlament jóváhagyja az uniós segítséget a közép-európai áradások áldozatainak
- Jogi státuszt adna az EP az európai szintű politikai pártoknak
- Hivatalból indítanának eljárást a nemi alapú erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben
Atomenergia: stresszteszt és biztonság
Az atomerőművek biztonsági felülvizsgálatáról és a legmagasabb biztonsági szint garantálásához szükséges feltételekről vitáznak szerdán az EP-képviselők a Tanács és a Bizottság képviselőivel. Várhatóan szóba kerül az is, hogy a jövőben hogyan oszoljon meg az uniós tagállamok energiaellátása a különböző energiaforrások között, és összegzik a Japánban történt nukleáris baleset tanulságait is. A Parlament csütörtökön szavaz a témáról szóló állásfoglalásról.
A március 23-i, brüsszeli plenáris ülésen már tartottak vitát a Japánban történt nukleáris balesetről, az azt követő napon pedig állásfoglalásban fejezték ki szolidaritásukat Japánnal a képviselők.
Vita: 2011. április 6., szerda
Szavazás: 2011. április 7., csütörtök
Eljárás: a Tanács és a Bizottság nyilatkozata, majd azt követően vita (állásfoglalással)
Lampedusai krízishelyzet: mi legyen az észak-afrikai migránsokkal?
Az észak-afrikai migránsok lampedusai helyzetének kapcsán az Unió erőteljesebb fellépését sürgetik majd a képviselők a Bizottsággal tartott vitán. Az utóbbi pár hónapban az észak-afrikai térségben zajló forradalmak miatt az olasz szigetre több mint 15 ezer migráns érkezett. A Parlament a krízishelyzetekből menekülő migránsok kezelésének hosszú távú stratégiájáról is elfogad egy állásfoglalást.
Míg egyes szocialista képviselők egy rendkívüli belügyi tanácsi ülés összehívására szólították fel a Bizottságot, hogy az Unió egységesen reagáljon a Lampedusán bekövetkezett helyzetre, addig mások -főleg a néppárti képviselők- Malmström belügyi biztost arra kérték, hogy léptesse életbe az Unió szolidaritási mechanizmusát. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök március 30-án látogatott Lampedusa szigetére, ahol az ottani lakosoknak megígérte, hogy "48 órán belül" a szigeten nem marad több migráns.
A Parlament külügyi szakbizottsága az olasz, szabadság és demokrácia frakciót képviselő Fiorello Provera által jegyzett állásfoglalás tervezetben fejti ki véleményét a krízishelyzetekből menekülő migránsok problémájáról. A képviselők szerint a jelenleg felfüggesztett, az Unió és Líbia közti migrációs együttműködési megállapodást újra életbe kell hívni, amint egy új, átmeneti kormány az emberi jogokat biztosítani tudja. Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy a migránsok hazájában és az általuk érintett tranzitországokban uralkodó munkanélküliség leküzdése az egyetlen lehetséges hosszú távú megoldás.
Vita: 2011. április 4., hétfő
Szavazás: 2011. április 5., kedd (Provera jelentés)
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Reflektorfényben az Európai Tanács döntései
Kedden délelőtt az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy ismerteti a képviselőkkel a legutóbbi csúcstalálkozó eredményeit. A beszámolót követő vitán a képviselők az eurózóna válságával kapcsolatban a kormányközi megoldások helyett valószínűleg az uniós jogkereten belüli megoldásokat pártolják majd, míg a gazdasági kormányzás terén várhatóan a növekedés és a foglalkoztatás kulcsszerepét emelik ki. A japán katasztrófahelyzet és Líbia is valószínűleg vita tárgyát képezi majd.
A gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomagról, melyet a tagállamok és az Európai Parlament együtt kell, hogy kialakítsanak, április végén kezdődnek meg az intézményközi egyeztetések. A felek június végére szeretnének megállapodásra jutni.
Vita: 2011. április 5., kedd
Eljárás: tanácsi felszólalás, majd vita
Ismét napirenden az uniós romastratégia
Kedden, április 5-én 16 órától a képviselők azokról a romaintegrációs intézkedésekről vitáznak, amelyekről az Európai Bizottság aznap délben, Strasbourgban dönt. A Parlament fő célkitűzése, hogy olyan kötelező erejű uniós normákat vezessenek be, amelyek megkönnyítik a romák munkavállalását, illetve az oktatáshoz, a lakhatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket.
Az intézkedéseket Viviane Reding és Andor László európai biztosok ismertetik az EP-képviselőkkel. A Járóka Lívia magyar, néppárti képviselő által jegyzett parlamenti állásfoglalást a témában március 9-én fogadták el.
Vita: 2011. április 5., kedd
Eljárás: frakcióvezetők felszólalása az Európai Bizottság nyilatkozatát követően
Szíria, Bahrain, Jemen, és az Unió szomszédságpolitikája
A szíriai, bahraini és jemeni tüntetések és felkelések lesznek a fő témák az Unió Külügyi Főképviselőjével, Catherine Ashton-nel tartott vitában. Ezekről az országokról külön állásfoglalást is elfogad majd a plenáris ülés, míg az Unió szomszédságpolitikájának komoly átértékelését a képviselők két másik állásfoglalásban szorgalmazzák.
A mediterrán és keleti szomszédjaival való kapcsolatok során az Unió túl gyakran elmulasztotta a civil társadalommal való párbeszédet, és a demokrácia és emberi jogok helyett a stabilitást helyezte középpontba, állítják a külügyi szakbizottság képviselői. Szerintük az Uniónak sokkal aktívabb szerepet kellene vállalnia a szomszédságpolitikája során.
A szomszédságpolitika déli aspektusával kapcsolatban a képviselők azt szorgalmazzák, hogy átláthatóbb legyen az Európai Bizottság eljárása, mely szerint egyes országok számára "kiemelt státuszt" ajánlanak fel. Szerintük lehetővé kell tenni, hogy az emberi jogok súlyos sérelme esetén a megállapodásokat sokkal könnyebben fel lehessen függeszteni. A keleti szomszédokkal szemben azt javasolja a Parlament, hogy az Unió élesebb megkülönböztetést alkalmazzon a szomszédországok között, és a jól teljesítőknek gyorsabb utat biztosítson az európai perspektívájukhoz.
Vita: 2011. április 6., szerda
Szavazás: 2011. április 7.,csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalások
Izland és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság csatlakozási reményei
A Parlament a két ország uniós csatlakozás felé való haladását bírálja két, csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalásban. A képviselők a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében a csatlakozási tárgyalások megkezdését követelik a Tanácstól, míg Izland esetében az ország csatlakozását üdvözölnék, amennyiben a bálnavadászat és halászati protekcionizmus kérdései megoldódnak.
Izlandot, mint Európa egyik legrégebbi demokráciáját, a képviselők késznek tartják az uniós csatlakozásra. A néppárti, román Cristian Preda által jegyzett állásfoglalás viszont megemlíti, hogy az Icesave bank körüli vita Hollandiával és az Egyesült Királysággal, melyről Izlandon április 9-én tartanak népszavazást, továbbra is hátráltatja a csatlakozás esélyeit. Ugyanez mondható el a bálnavadászatról (mely az Unióban tiltott, míg Izlandon nem), és a halászati és mezőgazdasági protekcionizmusról is.
A Parlament a csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdését követeli az Unió és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között, miközben sajnálatát fejezi ki, hogy a Görögországgal való rendezetlen konfliktus az ország nevét illetően továbbra is akadályozza a csatlakozási folyamatot. A képviselők az ellenzék és a kormány között kialakult patthelyzet feloldását szorgalmazzák, és a korrupció, a sajtószabadság és az igazságügyi reformok miatt aggódnak.
Vita: 2011. április 6., szerda
Szavazás: 2011. április 7.,csütörtök
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalások
Reálértékben csökkenést mutat a Parlament 2012-es költségvetése
Az EP 2012-es költségvetése összesen 1,725 milliárd euróra rúg majd, ami a tavalyi büdzséhez képest a jelenlegi uniós inflációátlagnál (2,8%) kisebb növekedést (2,3%) jelent.
"A tagállamok nehéz gazdasági és költségvetési helyzetére tekintettel a Parlamentnek a jelenlegi inflációs ráta alatt maradva példát kell mutatnia a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre," mondja ki a Parlament állásfoglalása. A portugál, néppárti José Manuel Fernandes nevéhez fűződő állásfoglalás a Parlament jövő évi büdzséjét méri fel, ám hivatalos javaslatot az Unió intézményeinek költségvetéséről az Európai Bizottság tesz majd, április 20-án.
A reálértékben mért csökkentés érdekében a költségvetési szakbizottság azt javasolja, hogy jövőre a Parlament vonjon el forrásokat a politikai pártokra és alapítványokra, információs kampányokra, informatikai rendszerekre, és épületfenntartásra szánt tételekből, és csökkentse az újonnan felvett hivatalnokok számát. A jelenlegi költségvetés-tervezet nem rendelkezik a lisszaboni szerződés hatálybalépése miatt érkező 18 új EP képviselő által keletkező pluszköltségekről, sem az esetleges új, horvát képviselőkről, akik a hazájuk uniós csatlakozása után érkeznek majd a Parlamentbe.
Vita: 2011. április 5., kedd
Szavazás: 2011. április 6.,szerda
Eljárás: költségvetési eljárás
Meg kell erősíteni az egységes piacot
Szerdán a Parlament három állásfoglalásról is szavaz az egységes piaci intézkedéscsomaggal kapcsolatban, amelyet tavaly októberben ismertetett az Európai Bizottság. A csomag célja, hogy új lendületet adjon a közel húsz éve megteremtett egységes piacnak.
"A egységes piac kiteljesítésére irányuló lépéseknek a polgárok jogaira és az őket foglalkoztató kérdésekre, a fogyasztókra, a közszolgáltatásokat igénybe vevőkre és a vállalkozásokra kell összpontosítaniuk. Kézzelfogható eredményeket kell biztosítani számukra, hogy ismét bízzanak az egységes piacban" - áll abban az állásfoglalásban, amely "Az európaiakat szolgáló egységes piac" címet viseli.
Az állásfoglalás szorgalmazza a szakmai képesítések elismerésének egyszerűsítését, és javasolja az iskolai kereteken kívül szerzett képesítéseket felsoroló bizonyítvány bevezetését. Ezenkívül kiterjesztené a külföldi mobilhasználati díjak (roaming) jelenlegi szabályozását, összehasonlíthatóbbá és átláthatóbbá tenné a banki díjakat, a nyugdíjjogosultságokat pedig teljes mértékben átvihetővé tenné az egyik tagállamból a másikba.
A szocialisták, a zöldek, és a baloldali frakció egy kompromisszumos módosítást nyújtottak be, hogy az állásfoglalás egy szociális klauzulát, és a közérdekű szociális szolgáltatások biztosítását is tartalmazza. A javaslatot szakbizottsági szinten leszavazták, ezért a szocialisták nem vettek részt az állásfoglalásról tartott végszavazáson, míg a zöldek és a GUE nemmel szavazott.
Az általános elveket konkrét jogszabályok követik
Mind a három egymáshoz kapcsolódó állásfoglalást ("Irányítás és partnerség az egységes piacon belül", "A vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piac", "Az európaiakat szolgáló egységes piac") a belső piaci szakbizottság nyújtotta be. Az állásfoglalások a Parlament első válaszát jelentik a Bizottság egységes piaccal kapcsolatos terveire.
A csomaghoz kapcsolódó, a Bizottság által javasolt minden egyes jogszabályról a Parlament és a Miniszterek Tanácsa együtt dönt, de a konkrét jogszabályokról csak később szavaz a Parlament. Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piaci ügyekért felelős tagja április 13-án ismerteti az egységes piaci intézkedéscsomaghoz kapcsolódó konkrét kezdeményezéseket és lépéseket.
Vita: 2011. április 6., szerda
Szavazás: 2011. április 6., szerda
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
A Parlament jóváhagyja az uniós segítséget a közép-európai áradások áldozatainak
A Parlament szerdán hagyja jóvá, hogy a 2010-es áradások által sújtott tagállamoknak, köztük Magyarországnak, összesen 182,4 millió eurót fizessenek ki az Unió Szolidaritási Alapjából. A képviselők erős fenntartásuknak adtak hangot a Tanács finanszírozási módszerével kapcsolatban, de nem akarták a katasztrófa áldozatait a Tanáccsal folytatott elvi vita miatt cserbenhagyni.
A szakbizottsági döntésről bővebben az alábbi linken olvashat (magyarul).
Szavazás: 2011. április 6., szerda
Eljárás: költségvetési eljárás
Jogi státuszt adna az EP az európai szintű politikai pártoknak
Az EP megváltoztatná az európai szintű politikai pártok működéséről szóló szabályokat annak érdekében, hogy a pártok jogi személyiséget kapjanak, nagyobb mozgástérrel rendelkezzenek a finanszírozás terén, és népszavazási kampányokban is részt vehessenek. Az alkotmányügyi szakbizottság nem kötelező erejű állásfoglalásáról szerdán szavaz az EP.
A legtöbb európai szintű politikai pártot civil szervezetként jegyzik be, egyszerre több különböző országban. A görög, néppárti Marietta GIANNAKOU által jegyzett állásfoglalás szerint szervezetileg közelíteni kell az európai szintű politikai pártokat és a hozzájuk kapcsolódó alapítványokat. Az állásfoglalás ezért szorgalmazza, hogy az uniós jogszabályok alapján biztosítsanak jogi és adóügyi státuszt ezeknek a pártoknak.
Az állásfoglalás lazítana a pártok saját pénzügyi forrásaira vonatkozó szabályokon is. Az évente egy adományozó által adományozható összeg felső határát 12 ezer euróról 25 ezer euróra emelnék, és azt is engedélyeznék, hogy a pártok részt vegyenek az EU-val kapcsolatos kérdésekben rendezett népszavazási kampányokban. A jelenlegi szabályok értelmében erre nincs lehetőség.
Az európai szintű politikai pártok a tagállamokban működő politikai pártok ernyőszervezeteként működnek, működésüket egy 2003-as uniós rendelet szabályozza. Ennek értelmében egy európai szintű politikai pártnak jogi személyiséggel kell rendelkeznie abban a tagállamban, ahol a székhelye található. A tagállamok legalább negyedében kell, hogy legyen EP-képviselője, vagy képviselőkkel kell rendelkeznie a tagállami- vagy regionális törvényhozásban vagy regionális közgyűlésben. A pártoknak tiszteletben kell tartaniuk a szabadság és a demokrácia elveit, az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat és a jogállamiságot. További feltétel, hogy részt vegyenek az európai parlamenti választásokon, vagy kifejezzék erre vonatkozó szándékukat. A Parlament mostani állásfoglalása eredményeként később akár a jelenlegi jogszabályokat megváltoztató jogalkotási javaslatok is születhetnek.
Vita: 2011. április 4., hétfő
Szavazás: 2011. április 5., kedd
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás
Hivatalból indítanának eljárást a nemi alapú erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben
A nemi erőszakot és a nőkkel szemben elkövetett más nemi alapú erőszakos cselekményeket minden uniós tagállamban bűncselekménynek kellene tekinteni és hivatalból kellene vádat emelni. Több tagállamban a nemi alapú erőszakos cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek - áll a témáról készült állásfoglalásban.
Az Európai Unió tagállamaiban nem védik egységesen a nőket a férfiak által elkövetett erőszakos cselekményekkel szemben, mivel tagállamonként eltérő jogszabályok vonatkoznak az ilyen cselekményekre. A képviselők uniós büntetőjogi eszköz kidolgozását szorgalmazzák a nemi alapú erőszak szankcionálása érdekében.
Szerda este a képviselők a közel-keleti és az észak-afrikai térségben zajló fegyveres konfliktusok során elkövetett szexuális bűncselekményekről is vitát tartanak a Bizottság képviselőivel. A témáról készült állásfoglalásról csütörtökön szavaznak a képviselők.
Vita: 2011. április 4., hétfő (Svensson-jelentés); 2011. április 6., szerda (vita a szexuális bűncselekményekről)
Szavazás: 2011. április 5., kedd (Svensson-jelentés); 2011. április 7., csütörtök (szavazás a szexuális bűncselekményekről szóló állásfoglalásról)
Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalások
További információ
Rédei Lőrinc
Sajtóattasé (Brüsszel)
Telefon +32 2 28 32379
Telefon +33 3 881 74912
Mobil: +32 498 98 34 02
E-mail: sajto-hu@europarl.europa.eu
Borbély Boglárka
Sajtóattasé (Budapest)
Telefon +36 1 411 35 53
Telefon + 33 3881 64093 (Strasbourg)
Mobil: +36 20 234 85 07
E-mail: boglarka.borbely@europarl.europa.eu
