Az Európai Parlament február 24-25-én rövid plenáris ülést tartott Brüsszelben. Az ülés kezdetén Jerzy Buzek EP-elnök megemlékezett a belgiumi vasúti szerencsétlenség és a madeirai katasztrófa áldozatairól, és elítélte a fehéroroszországi ellenzék elnyomását.

"Legnagyobb sajnálatomra tájékoztatnom kell Önöket arról, hogy Claudia Candeago, a kommunikációs főigazgatóságon dolgozó munkatársunk a Brüsszel melletti vasúti szerencsétlenség egyik áldozata. 2008 decembere óta dolgozott az Európai Parlamentben" - mondta Jerzy Buzek a plenáris ülés kezdetén, kifejezve együttérzését az elhunyt kolléga családjával. Buzek megemlékezett a Madeirai katasztófa áldozatairól is. A képviselők egyperces csenddel adóztak az áldozatok emlékének.

Jerzy Buzek üdvözölte az Európai Tanácsnak az EP-ben megjelent elnökét, Herman Van Rompuyt, José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, valamint Andzelika Boryst, a Fehéroroszországi Lengyelek Uniója vezetőjét és Aljakszandr Milinkijevicset, a fehérorosz demokratikus ellenzék vezetőjét, az EP Szaharov-díjának korábbi nyertesét.

Az EP elnöke Fehéroroszországra utalva azt mondta, az Európai Parlament elítéli a demokratikus szervezeteket elnyomó, a polgárok ellen erőszakot alkalmazó autoriter rendszereket.

A parlament úgy döntött, szerdán vitát tart a fehéroroszországi helyzetről, a márciusi plenáris ülésen pedig állásfoglalást fogad el az izraeli-palesztin helyzetet értékelő Goldstone-ajánlás kapcsán.

A mikrovállalkozások beszámolási kötelezettségeinek mérsékléséről szóló Lehne-jelentés szavazását a szocialista frakció kérésére a márciusi ülésre halasztották.

• EP-állásfoglalás Ukrajnáról
• A lisszaboni szerződésnek megfelelően módosítanák az EP költségvetését
• EP-jelentés a halászati politika reformjáról

Az EP tisztességesnek tartja az ukrán elnökválasztás lebonyolítását, és elismeri Ukrajna európai törekvéseit - áll a csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. A képviselők fokoznák az energiaügyi együttműködést és vízumliberalizációt szeretnének.

Az EP csütörtökön elfogadott állásfoglalása üdvözli, hogy a nemzetközi választási megfigyelők szerint az elnökválasztás megfelelt "az EBESZ és az EU szabad és tisztességes választásokra vonatkozó legtöbb előírásának"

A parlament "elismeri, hogy Ukrajnának mint európai országnak az Európai Unió országaival közös a történelme, és hogy azokkal közös értékeket vall, valamint elismeri Ukrajna európai törekvéseit".

Az állásfoglalás kiemeli "az Ukrajna és az Európai Unió közötti energiaügyi együttműködés megerősítésének jelentőségét", továbbá további megállapodások megkötését kezdeményezi "azzal a céllal, hogy biztosítsák mindkét fél számára az energiaellátás biztonságát, beleértve a megbízható kőolaj- és földgáz-továbbítási rendszer létrehozását".

A képviselők úgy vélik, "a jelenlegi vízumkönnyítési megállapodást a hosszú távú célkitűzésekre figyelemmel felül kell vizsgálni". A képviselők köztes célként határoznál meg a meglévő vízumdíjak eltörlését.

Az Európai Parlament arra kéri Ukrajna szomszédait, "teljes mértékben tartsák tiszteletben az ukrán állam demokratikus rendszerét, és tartózkodjanak bármiféle, az Ukrajna által a politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésével kapcsolatos, demokratikus úton meghozott döntéseknek visszavonására irányuló nyomásgyakorlástól vagy beavatkozástól".

Az állásfoglalás végül "rendkívül helyteleníti Viktor Juscsenko, távozó ukrán elnök döntését, mely szerint az Ukrajna nemzeti hőse címet adományozva posztumusz elismerésben részesítette Sztepan Banderát, az ukrán nacionalisták szervezete vezetőjét, aki együttműködött a fasiszta Németországgal".

Az Európai Parlament jogköreinek bővülése miatt 150 új, a parlamenti adminisztrációban, illetve a frakciók mellett dolgozó munkatárs, valamint több képviselői asszisztens felvételét lehetővé tévő költségvetési módosításról döntött az EP kedden.

A "lisszaboni posztok" költsége 13,4 millió euró. Ez az EP 2010-es, 1,6 milliárd eurós költségvetésének 0,8 százaléka. Az EP ezzel szemben 4 millióval csökkentené a parlament épületekre szánt tartalékát. Így az uniós adminisztratív kiadások 20 százalékán belül maradhat a parlament.

A mai szavazás még nem a végleges döntés, ehhez előbb az Európai Bizottságnak kell hivatalos javaslatot benyújtania, majd a Tanács és a Parlament fogadhatja el a módosítást - várhatóan áprilisban.

Az EP javaslata szerint 75 új tisztviselőt vehetne fel a parlamenti adminisztráció, 75-öt pedig az egyes frakciók. A képviselők által asszisztensek alkalmazására felhasználható, a parlament költségvetéséből finanszírozott keret havonta és képviselőnként 1500 euróval nőne. Az EP-képviselők így az új európai parlamenti feladatok ellátására több vagy magasabb képzettségű munkatársakat vehetnének fel.



A 75 új parlamenti tisztviselőből hetvenen azokhoz a szakbizottságokhoz kerülnének, amelyek feladatköre a lisszaboni szerződés miatt jelentősen megnövekszik. Ilyen például a mezőgazdasággal, a gazdasági és pénzügyekkel vagy a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó szakbizottság.

Az EP 1988 óta a közösség adminisztratív kiadásainak 20 százalékában határozza meg azt a plafont, amennyit saját adminisztrációjára költ. A mostani változással az eddigi 19,87 százalékos arány emelkedne 19,99 százalékra. Az 1988-as 12 tagú közösség azóta 27 tagúvá vált, az EP-képviselők száma pedig 434-ről 736-ra emelkedett. Ez - szintén a lisszaboni szerződés következményeként - hamarosan 754 -re nő.

Az EP szerint a halászati politika reformjánál nagyobb hatáskört kell adni az érintett régióknak, kezelni kell a túlméretezett halászflották jelentette problémát, és fejleszteni kell a kvótarendszert. A lisszaboni szerződés értelmében az EP a tagállamokat képviselő Tanáccsal egyenlő súllyal vehet részt a halászati poltika alakításában.

Az EP 456-50-65 arányban szavazta meg Maria do Céu Patrão Neves (néppárti, portugál) jelentését az uniós halászati politika reformjának irányvonalairól. A fentről lefelé történő irányítást fel kell váltania a regionalizációnak, a szubszidiaritásnak - áll a szövegben.

A képviselők arra kérik a Bizottságot, a hagyományos országonkénti kvóták rendszere kiegészítéseként vizsgálják meg egy új modell bevezetésének lehetőségét. Az EP szerint a "történelmi" adatok kizárólagos használata helyett környezetvédelmi és szociális szempontokat kellene fokozatosan bevezetni a halászati jogok meghatározásánál.

A képviselők 2011 elejéig véglegesítenék a reformlépéseket, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszak tervezésénél már figyelembe tudják venni a változtatásokat.

PERGER István
Sajtóosztály - Sajtóattasé
Tel.: +32 2 28 40924 (BXL)
Mobil: +32 498 98 33 30
E-mail: istvan.perger@europarl.europa.eu

LŐVEI Andrea
Sajtóattasé
Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája
Tel: +36 1 4113552
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu