Forró témák az EP‑ben ősszel is

Ír népszavazás a lisszaboni szerződésről, José Manuel Barroso újrajelölése az Európai Bizottság élére, klímacsúcs Koppenhágában, valamint az uniós bevándorlási politika reformja - várhatóan ezek lesznek az ősz legfőbb politika témái az unióban és a parlament plenáris ülésein. Alább ezeket vesszük górcső alá.

Október 2-án tartanak népszavazást Írországban a lisszaboni szerződés ratifikációjáról. Amennyiben az ír polgárok rábólintanak a szerződésre, úgy az már január 1‑jén életbe léphet.



Pozitív kimenetelű népszavazási eredmény esetén a svéd elnökségnek megállapodásra kell jutnia a tagállamokkal arról is, hogy kik töltsék be a szerződés által létrehozandó két új posztot: az EU elnöki, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját.

Az EU állam- és kormányfői június 18-19‑ei csúcstalálkozójukon politikai nyilatkozatban egyhangúan támogatták, hogy José Manuel Barroso portugál konzervatív politikus, az Európai Bizottság eddigi elnöke kapjon mandátumot újabb öt évre az unió legfőbb végrehajtó testületének irányítására.


Ahhoz, hogy Barroso újból az Európai Bizottság elnöke lehessen, el kell azonban nyernie az EP‑képviselők többségének támogatását is. Az EP‑választásokon aratott nagyarányú jobbközép győzelem egyértelműen erősíti pozícióját.



Az EP frakciók elnökei valószínűleg szeptember 10‑én, csütörtökön döntenek arról, hogy napirendre veszik-e a Barroso újrajelöléséről történő szavazást a következő plenáris ülésen. Amennyiben igen, akkor a képviselők már szeptember 16‑án leadhatják voksaikat.



Az Európai Bizottság további tagjait az ősz folyamán jelölik ki. A biztosjelölteknek a parlament szakbizottságai által rendezett nyilvános meghallgatásokon is részt kell venniük.

2020-ig 20 százalékkal kevesebb károsgáz-kibocsátás, 20 százalékos megújulóenergia‑arány és az energiahatékonyság 20 százalékos javítása - ezek a fő pontjai az unió "klímacsomagjának", amelyet az Európai Tanács után tavaly az Európai Parlament is elfogadott. Ha a résztvevőknek sikerül érdemi nemzetközi megállapodásra jutniuk a decemberi klímacsúcson Koppenhágában, akkor a világ két legnagyobb széndioxid‑kibocsátó államának - az Egyesült Államoknak és Kínának is - a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló jelentős intézkedéseket kell hoznia.

Az ősz várhatóan egyik legforróbb témája lesz az uniós bevándorlási politika reformja. Júliusban a svéd EU‑elnökség elindította a "Stockholm‑programot", amely a rendőri, igazságügyi, vízumpolitikai és bevándorlásügyi együttműködés előmozdítására irányul az EU-tagállamok között. A svéd elnökség részéről már jelezték: foglalkozni kívánnak a menekülteknek az EU 27 tagállama között történő újra-elosztásának potenciálisan ellentmondásos kérdésével is. A téma érzékenységénél fogva várhatóan élénk érdeklődésre tart majd számot az EP plenáris vitáin.