Napi EP

A tájékoztatás szabadságáról folytatott vitában az Európai Néppárt, a konzervatívok-reformisták, és a Szabadság és Demokrácia Európája frakció óvott attól, hogy az Európai Uniót belpolitikai témák fórumaként használják. A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egységes Európai Baloldal ezzel szemben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy alkosson uniós jogszabályt a médiapluralizmusról.

Viviane Reding, a médiáért felelős uniós biztos arra hívta fel a figyelmet,hogy az EU csak korlátozott jogkörrel rendelkezik az írott média területén, és minden tagállamnak megvannak a megfelelő intézményei az alapvető jogokkal kapcsolatos problémák kezelésére. Reding arra kérte a képviselőket, ne az EU-intézmények útján akarják megoldani a nemzeti szintre tartozó ügyeket.

Joseph Daul (néppárti, francia) elutasította, hogy nemzeti vita színtereként használják az Európai Parlamentet, és azt mondta, Olaszország demokratikus állam, ahol tiszteletben tartják a jogállamiságot. Az EP-nek nincs hatásköre az ügyben - tette hozzá.

David-Maria Sassoli (szocialista-demokrata, olasz) azt mondta, Olaszország demokratikus állam, ahogyan azt az alkotmánybíróság előző napi döntése is igazolja. A képviselő úgy vélte, az információhoz való jogot minden EU-országban közös standardok alapján kell biztosítani, ezért európai irányelvre lenne szükség.

Guy Verhofstadt (liberális, belga) szerint aggodalomra ad okot, hogy a Freedom House jelentése szerint három EU-országban is csak "részben szabad" a média. A frakcióvezető a médiapluralizmus biztosítására kérte a Bizottságot.

Judith Sargentini (zöldpárti, holland) szégyenteljesnek nevezte, hogy ezt a vitát megpróbálták levenni a napirendről. Szerinte a nyomás hatására az olasz újságírók öncenzúrát gyakorolnak és az olasz demokrácia sérülékennyé vált. Hozzátette, a tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk a koppenhágai kritériumokat.

Ryszard Czarnecki (konzervatív-reformista, lengyel) azt mondta, más EU-országokban - így Lengyelországban - is hasonlók történnek, de azokról nem vitázik az EP. Szerinte az olasz belügyeket az olaszoknak kell megoldaniuk.

Patrick Le Hyaric (Egységes Európai Baloldal, francia) úgy vélte, az olasz miniszterelnök médiabefolyása nem összeegyeztethető a modern demokráciával. A képviselő európai sajtószabadság-megfigyelőközpontot hozna létre.

Francesco Speroni (Szabadság és Demokrácia Európája, olasz) azt mondta, az olasz ellenzék bőséges médiafelülettel rendelkezik. Hozzátette: ugyan erre semmi alapja nincs, ha az EP tényleg úgy gondolja, hogy Olaszországban gond van a sajtószabadsággal, indítson eljárást az EU-szerződés 7. cikke alapján az alapjogok megsértése címén.

A vita végén Viviane Reding azt mondta, a médiapluralizmusról csak akkor lehetne uniós jogszabályt készíteni, ha olyan belső piaci problémák lennének, amelyeket ilyen jogszabállyal lehetne kezelni.

Az EP az október 19-22-ei, strasbourgi ülésszakán fogadhat el állásfoglalást a témában.

• Az összes felszólalás teljes szövege

Az EU-nak erősebb pénzügyi felügyeleti struktúrára és egységes felügyeleti szervre van szüksége - áll az EP állásfoglalásában. A képviselők a reálgazdaság fejlődésére, a hitelezés megfelelő működésére és a foglalkoztatás ösztönzésére helyeznék a hangsúlyt.

Az EP csütörtökön megszavazott állásfoglalása "üdvözli a G20-csúcstalálkozón elért megállapodásokat, köztük a gazdaságélénkítő intézkedések idő előtti visszavonásának elkerülésére vonatkozó kötelezettségvállalást, aggodalommal veszi tudomásul viszont az államadósság és a költségvetési hiány gyors növekedését".

A képviselők szerint "a legfontosabb prioritás a reálgazdaság erőteljes és fenntartható növekedésének elérése, a tőkepiacok és a hitelezés megfelelő működésének biztosítása, a foglalkoztatás fenntartása és ösztönzése, valamint az emberek védelme a válság negatív hatásaival szemben".

"A bérek csökkenésének elkerülése érdekében fontos a szociális párbeszéd valamennyi szinten történő támogatása, illetve annak biztosítása, hogy a bérek növekedése összhangban legyen a termelékenység növekedésével" - áll a szövegben.

A parlament "úgy véli, hogy a pénzügyi piacok felügyeletére vonatkozó központosítottabb megközelítésre van szükség a további válságok megelőzése érdekében". A képviselők szerint "az Európai Uniónak olyan erőteljes felügyeleti építmény felé kell orientálódnia, amelynek célkitűzése egyetlen pénzügyi felügyeleti hatóság létrehozása".

Az állásfoglalás üdvözli a banktitok területén tett előrelépéseket, és hatékony rendszer bevezetését kéri az adóelkerülés megelőzése és üldözése érdekében. A szöveg hozzáteszi: a világkereskedelem újraindulása alapvető fontosságú a globális növekedés helyreállítása érdekében. A képviselők elutasítják a protekcionizmus minden formáját.

Az EP megszavazta egy eseti bizottság felállítását, amely a válság mértékét és a tagállamokra gyakorolt hatását vizsgálja, valamint intézkedéseket is javasol a stabil pénzügyi piacok újjáépítése érdekében. A testület 45 tagú, mandátuma egy évre szól.

Jerzy Buzek EP-elnök azt mondta, a bizottság fontos fórumként fog szolgálni, ahol az Európai Parlament tagjai megvizsgálják, mennyire hatékonyak az EU és a tagállamok által alkalmazott intézkedések a válsággal szemben. "Tanulnunk kell ebből a gazdasági és pénzügyi válságból, hogy ne ismétlődhessen meg" - mondta Buzek.

Az eseti bizottság mandátuma 2009 október 8-án kezdődik. A testület két jelentést készít: egyet félidőben, egyet pedig mandátuma végén. A bizottság szakértők, szociális partnerek, kormányok és nemzeti parlamentek képviselőinek meghallgatását követően áll elő javaslatokkal.

Az EP csütörtökön szavazott a bizottság összetételéről. A testület munkájában egy magyar képviselő, a néppárti Surján László vesz részt.

• A bizottság tagjai

PERGER István
Tel.: (32-2) 28 40924 (BXL)
Tel.: (33-3) 881 74845 (STR)
Mobil: (+32) 498 98 33 30
E-mail: istvan.perger@europarl.europa.eu

LŐVEI Andrea
sajtóattasé
Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája
Tel: (1) 4113552
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu