• A Memorial nevű emberi jogi szervezet kapja a 2009-es Szaharov-díjat
• 2010-es költségvetés: több pénz gazdaságélénkítésre és a tejalapra
• Uniós külpolitikai szolgálat: Demokratikus ellenőrzést kér az EP
• Tejpiaci válság: bizottsági és tagállami beavatkozás

Az Európai Parlamentnek a gondolat szabadságát hirdető Szaharov-díját az idén a Memorial nevű szervezet (Oleg Orlov, Szergej Kovaljev és Ljudmila Alexejeva, valamint az emberi jogok többi oroszországi védelmezője) kapta. Ezt Jerzy Buzek, az EP elnöke jelentette be csütörtökön. A díjátadó december 16-án, Strasbourgban lesz.

• A Szaharov-díj honlapja

Másfél milliárd euróval több pénz az európai gazdaságélénkítő tervre, 300 millió euró a "tejalapba" - többek között ez áll EP által első olvasatban megszavazott költségvetési tervezetben. A képviselők számos ponton visszaállították a Bizottság által eredetileg javasolt számokat - szemben a Tanács spórolósabb tervezetével. Az Európai Bizottság költségvetésének parlamenti felelőse Surján László.

Az EP - miután átrágta magát a több mint 2 kilónyi módosító indítványon - csütörtökön első olvasatban megszavazta az unió 2010-es költségvetését. A Surján László (néppárti) által készített jelentést 528 igen, 68 nem, 39 tartózkodó vokssal fogadták el.

Az EP egyik legfőbb költségvetési követelése a tejszektor megsegítése. A parlament szeptember 17-én nagy többséggel azt kérte, hozzanak létre erre egy uniós tejalapot. Az EP szakbizottsága korábban 300 millió eurót rendelt volna ehhez az alaphoz. Az Európai Bizottság ezen a héten támogatta az alap felállítását, 280 millió euróval.

Az EP csütörtökön 528 igen, 89 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett támogatta a 300 millió eurós tejalap létrehozását. A 2010-es költségvetés egyéb, a tejválsággal összefüggő intézkedéseket is tartalmaz, mintegy 600 millió euró értékben.

A költségvetés keddi EP-vitájában Surján László azt mondta: "A Tanács a krízis miatt a lehető legkisebb költségvetést szeretné, és a nemzeti parlamentek, nemzeti kormányok álláspontját tekintve ez tulajdonképpen érthető." A jelentéstevő hozzátette: "mi itt a Parlamentben úgy gondoljuk, hogy a parlamentnek nagyon sok olyan eszköz van a kezében, amelyet még hatékonyabban, még jobban, még nagyobb erővel kellene működtetni éppen annak érdekében, hogy a krízisen úrrá lehessünk".

A gazdasági válság leküzdése érdekében a képviselők másfél milliárd euróval többet (ez a kifizetési szintre vonatkozik, a kötelezettségvállalást tekintve ez a többlet 1,98 milliárd euró) költenének a gáz- és áraminfrastruktúrára, a szélenergia, illetve a szénmegkötés és -tárolás fejlesztésére.

Jelentéstevő: a Bizottság költségvetése: Surján László (EPP), a többi intézmény költségvetése: Vladimír Maňka (S&D, szlovák)

• Surján László
• Vladimír Maňka

A lisszaboni szerződés hatályba lépése után felállítandó uniós külügyi szolgálatnak az Európai Bizottság struktúrájába kell tartoznia, és a Bizottság költségvetéséből is kell finanszírozni. Így az EP demokratikus ellenőrzést gyakorolhatna az új szervezet felett. Erről fogadtak el jelentést a képviselők csütörtökön.

Az Európai Külügyi Szolgálatról (EKSZ) Elmar Brok (néppárti, német) által készített jelentést 424 igen, 94 nem, 30 tartózkodó vokssal fogadta el az EP. A lisszaboni szerződés által létrehozandó szervezet az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok tisztviselőiből áll majd. Feladata az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, egy személyben a Bizottság alelnökének támogatása lesz.

A főképviselő javaslata alapján, a parlament véleményének meghallgatása és a Bizottság jóváhagyása után a Tanács dönt a szolgálat felépítéséről.

Az EP most elfogadott jelentése arra kéri a Bizottságot minden erővel álljon ki amellett, hogy az EU külszolgálata a közösségi szervezetben maradjon.

A képviselők szerint a szolgálatot ezért szervezeti és költségvetési szempontból is a Bizottság adminisztratív struktúrájába kell beépíteni. Ezzel együtt a Bizottság keretében működő külkapcsolati részlegek bizonyos részeit az EP nem sorolná az EKSZ-be, hanem speciális jogállást biztosítana a számukra.

A jelentés szerint a jelenlegi, harmadik országokban működő bizottsági képviseleteket, tanácsi és különmegbízotti irodákat uniós nagykövetségekké kell összevonni. Ezeket az EKSZ tisztségviselői irányítanák, akik a főképviselő alá tartoznának.  

Az EP úgy véli, az EKSZ létrehozásával egyidejűleg dönteni kell a költségvetési vonatkozásokról is. Ezekben pedig a parlamentnek élnie kell költségvetési jogosítványaival.

A képviselők a főképviselő-alelnök poszt jelöltjét az EKSZ-ről is fogják kérdezni a parlamenti meghallgatáson - áll a jelentésben.

Az EP azt ajánlja, minél előbb jöjjön létre teljes körű politikai megegyezés a parlamenttel, hogy ne a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően kelljen tölteni az időt a részletek kidolgozásával.

Az EP csütörökön jóváhagyta az Európai Bizottság két új javaslatát a tejpiaci válság leküzdésére. Ezek egyike a súlyos piaci zavarok esetén ellenintézkedések megtételére jogosítja fel a Bizottságot. A másik módosítás, hogy a tagállamok külön támogatással segíthetik a tejpiac átalakítását.

Az EP 480 igen, 109 nem, 27 tartózkodó vokssal szavazta meg a tejpiaci válság leküzdését célzó javaslatokat.

Az parlamenti mezőgazdasági szakbizottságban Mariann Fischer Boel biztos hétfőn azt mondta, egyetért az EP által javasolt tejpiaci alap felállításával, azonban 300 millió euró helyett 280 milliót rendelt volna ehhez. A képviselők a csütörtöki költségvetési szavazás során végül a 300 milliós alapot támogatták.

A képviselők elfogadták, hogy súlyos zavarok esetén a Bizottság - például a hús- vagy a cukorpiachoz hasonlóan - a tejpiacon is ellenintézkedéseket hozhasson. Fischer Boel azt mondta, a Bizottság túltermelés esetén így például támogathatná bizonyos tejtermékek magánraktározását.

A parlament által megszavazott módosítás értelmében a beavatkozás lehetősége csak ideiglenesen, 2010-ig állna a Bizottság rendelkezésére.

Egy másik elfogadott jogszabály-módosítás értelmében a tagállamok a nemzeti kvótán felüli termelésért fizetendő díj egy részét megkapnák, és azt a tejszektor átszervezésére használhatnák fel. Ez a rendszer csak ideiglenesen, 2009 áprilisától egy éven át működne.

Az új intézkedések hatályba lépéséhez a tagállami mezőgazdasági minisztereket képviselő Tanács döntése szükséges. Erre várhatóan novemberben kerül sor.

PERGER István
szerkesztő
EP Központi Sajtószolgálata
Tel.: (32-2) 28 40924 (BXL)
Mobil: (+32) 498 98 33 30
E-mail: istvan.perger@europarl.europa.eu

LŐVEI Andrea
sajtóattasé
Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája
Tel: (1) 4113552
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu