• 2010-es költségvetés: gazdaságélénkítés, tejtámogatás
• Állásfoglalás a tájékoztatás szabadságáról Olaszországban és más európai országokban
• Ki nyeri az idei Szaharov-díjat?
• Kérdések órája Barrosóval - először
• Szavazás az EU diplomáciai szolgálatáról
• EP-vita az Európai Tanács ülése előtt
• EP-állásfoglalás az EU-USA kapcsolatokról
• Klímavédelmi támogatás a fejlődő országoknak
• Tejárak: az új bizottsági javaslatokról szavazhat az EP

Több pénz az európai gazdaságélénkítő tervre, 300 millió euró a "tejalapba" - többek között ez áll a jövő héten az EP elé kerülő költségvetési tervezetben. A képviselők számos ponton igyekeznek visszaállítani a Bizottság által eredetileg javasolt számokat - szemben a Tanács spórolósabb tervezetével. Az Európai Bizottság költségvetésének parlamenti felelőse Surján László.

Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága (a kifizetéseket tekintve) mintegy másfél milliárd euróval több pénzt szánna a gazdaság élénkítésére 2010-ben. Ezt a többletet a gáz- és áraminfrastruktúrára, a szélenergia, illetve a szénmegkötés és -tárolás fejlesztésére adnák a képviselők.

Az EP dönthet az új "tejalap" felállításáról is. A parlamenti szakbizottság 300 millió eurót szánna a tejtermelés problémáinak kezelésére. Korábban a parlament 600 milliót javasolt, a költségvetési bizottság azonban ennek az összegnek a felét tartotta jobb alapnak a tagállamokat képviselő Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra. A tejalap mellett a képviselők további 631 millió eurót szánnának az ágazat válságának felszámolására.

Ha a plenáris ülésen is megszavazzák a szakbizottságon már átment javaslatot, a 2010-es EU-költségvetés tervezetében az Európai Bizottság által javasolt 122,3 milliárd euróhoz, illetve a Tanács 120,5 milliárdos elképzeléséhez képest 127,5 milliárdos kifizetési szint szerepelne. A kötelezettségvállalások szintjén 138,6 milliárd, illetve 137,8 milliárd helyett 141,7 milliárd eurós lenne a jövő évi büdzsé.

Vita: kedd, október 20.
Szavazás: csütörtök, október 22.

Jelentéstevő: a Bizottság költségvetése: Surján László (EPP, magyar), a többi intézmény költségvetése: Vladimír Maňka (S&D, szlovák).

Az olaszországi tájékoztatási szabadságról nemrégiben tartott vitát követően a strasbourgi plenáris ülésen állásfoglalásról is szavaz az EP. A vitában több frakció a médiatulajdonlásról szóló európai szabályozás mellett érvelt.

A tájékoztatás szabadságáról folytatott vitában az Európai Néppárt, a konzervatívok-reformisták, és a Szabadság és Demokrácia Európája frakció óvott attól, hogy az Európai Uniót belpolitikai témák fórumaként használják. A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egységes Európai Baloldal ezzel szemben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy alkosson uniós jogszabályt a médiapluralizmusról.

A strasbourgi plenáris ülés idején dönt az EP házbizottsága arról, ki nyeri az idén az Európai Parlament emberi jogi elismerését, a gondolat szabadságát támogató Szaharov-díjat. A döntést Jerzy Buzek, az EP elnöke jelenti be a plenáris ülésen.

A Szaharov-díj idei döntőseit október 6-án, az EP külügyi és fejlesztési szakbizottságának együttes ülése választotta ki.

A három jelölt:

- Izzeddín Abul-Ais, palesztin nőgyógyász

- Dawit Isaak, svéd-eritreai újságíró, politikai fogoly

- Ljudmila Alekszejeva, Oleg Orlov and Szergej Kovaljev a MEMORIAL és a többi orosz emberijog-védő képviseletében



Bejelentés: csütörtök, október 22., 12.00

Az Európai Parlament az első alkalommal tartja meg a "kérdések óráját" az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso részvételével. Először a frakcióvezetők, majd a képviselők tesznek fel kérdéseket az előzőleg rögzített témában. Ez a pénzügyi válságnak a foglalkoztatásra és a szociális kohézióra gyakorolt hatása lesz.

A kérdések órájának bevezetéséről még az előző ciklus végén határozott az Európai Parlament. Emellett továbbra is megmarad a képviselők lehetősége a Bizottság és a Tanács képviselőinek a plenáris ülésen történő faggatására.

Vita: kedd, október 20., 15.00-16.00

Az EP szavaz a lisszaboni szerződés egyik újítása, az Európai Külügyi Szolgálat felállításának részleteiről. A szakbizottság azt javasolja, hogy az új szervezet az Európai Bizottság struktúrájába tartozzon, és az EU költségvetéséből működjön, hogy az Európai Parlament demokratikus ellenőrzést gyakorolhasson felette.

Az Európai Bizottság és a Tanács már egyeztetéseket folytat az EU külügyi szolgálatának felállításáról. Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága október 19-én, hétfőn, rendkívüli ülésen szavaz arról a jelentésről, amelyben a képviselők fejtik ki véleményüket a kérdésről. A plenáris szavazás 22-én, csütörtökön lesz.

A jelentés tervezete szerint a parlament fenntartaná a "közösségi modellt" az unió külkapcsolataiban.

Az új Európai Külügyi Szolgálat a lisszaboni szerződés hatályba lépése után állhat fel. A szervezetben a Bizottság, a Tanács és a tagállamok tisztviselői dolgoznának. A külügyi szolgálat vezetője az EU külügyi főképviselője, egy személyben külügyi biztosa lenne. A szervezet felépítéséről a Tanács hozza meg a végső döntést.

Plenáris vita: szerda, október 21., 15.00
Szavazás: csütörtök, október 22.

A lisszaboni szerződés hatályba lépésével létrejövő pozíciók betöltése lehet az egyik központi témája az október 29-30-ai EU-csúcs előtt folytatandó EP-vitának, amelyben felszólalnak a Bizottság és a Tanács képviselői is.

Az Európai Tanács ülésén téma lesz a koppenhágai klímavédelmi konferencia, a pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése, a balti-tengeri stratégia elfogadása, az illegális bevándorlás is.

Vita: szerda, október 21, 9.00-11.50

Pár nappal az EU-USA csúcs és a Transzatlanti Gazdasági Tanács ülése előtt a képviselők vitát tartanak a transzatlanti kapcsolatokról. Az EP állásfoglalásról is szavaz.

Az EU-USA csúcsot november 2-án és 3-án tartják.

Ezt megelőzően, október 27-én lesz a Transzatlanti Gazdasági Tanács ülése Washingtonban. Ennek keretében európai biztosok és amerikai kormánytagok találkoznak egymással. Az összejövetel célja az EU és az Egyesült Államok közötti gazdasági integráció előmozdítása. Az együttműködés kiterjed többek között a szellemi tulajdonjogi kérdésekre, a pénzpiacokra és az innovációra is.

Vita: szerda, október 21. 15.00-18.00
Szavazás: csütörtök, október 22.

A koppenhágai csúcs eredményessége szempontjából döntő lehet, mennyire sikerül bevonni az éghajlatvédelmi intézkedésekbe a fejlődő országokat. Erről vitázik az EP kedden.

2020-ra a fejlődő országoknak évente mintegy 100 milliárd eurójukba kerülhet az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás. Az EP környezetvédelmi szakbizottsága elé kerülő javaslat szerint az iparosodott országok felelőséggel tartoznak azért, hogy elegendő, fenntartható és kiszámítható pénzügyi és technológiai támogatást nyújtsanak a fejlődő országok számára.

Az EP az egy hónappal későbbi plenáris ülésen szavaz a témával foglalkozó állásfoglalásról.

Szakbizottsági szavazás: hétfő, október 19., 19.30
Plenáris vita: kedd, október 20., 9.00
Plenáris szavazás: 2009. november 23-26.

A tejpiaci válságról tart rendkívüli vitát az EP mezőgazdasági szakbizottsága hétfőn. A képviselők értékelik az Európai Bizottság új javaslatait, és elképzelhető, hogy már a csütörtöki plenáris ülésen szavaznak is róluk.

A szakbizottság a parlamenti döntés előtt teljeskörű tájékoztatást kért a tervezett lépésekről az Európai Bizottságtól. A parlamenti szakbizottsági üléssel egyidőben Luxembourgban találkoznak az EU mezőgazdasági miniszterei.

PERGER István
szerkesztő
EP Központi Sajtószolgálata
Tel.: (32-2) 28 40924 (BXL)
Mobil: (+32) 498 98 33 30
E-mail: istvan.perger@europarl.europa.eu

LŐVEI Andrea
sajtóattasé
Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája
Tel: (1) 4113552
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu