Napi EP
Autógumi-címkézés segítheti a vásárlókat három év múlva
2012 novemberétől minden Európában eladott gumiabroncsot el kell látni az üzemanyag-felhasználási hatékonyságot, a hanghatást és a csúszási tulajdonságokat jelző címkével. A jelzés hasonlatos lenne a most például a hűtőszekrényeknél alkalmazott besoroláshoz.
Az EP szerdán fogadta el a szöveget. A Tanács és az Európai Parlament képviselői között korábban egyeztetett jogszabálytervezet szerint a legkedvezőbb tulajdonságokat a zöld szín és az A osztály, a legrosszabbakat a piros szín és a G osztály jelölné. Az üzemanyag-felhasználás hatékonysága mellett a gumiabroncs-vásárlók tájékoztatást kapnának a termék csúszási tulajdonságairól és arról is, hány decibel zajt ad ki menet közben a kerék.
2012. november 1-jétől a személykocsikhoz, könnyű- és nehéz gépjárművekhez gumiabroncsot (C1, C2, C3 gumik) forgalmazók kötelesek lesznek megjelölni a termékek tulajdonságait minden tájékoztató anyagban, ideértve a honlapokat is.
A 2012 júliusa után gyártott gumikra vagy matricát kell ragasztani, vagy külön címkével kell ellátni őket.
A képviselők átterveztették a hangkibocsájtást jelölő piktogramot. Minél több hullám jelenik meg a jelzésen, annál hangosabb a gumi.
A jobb teljesítményű. legalább C kategóriás gumik elterjesztésének ösztönzéséről az egyes tagállamok önállóan dönthetnek.
Felkészült a lisszaboni szerződésre az Európai Parlament
Az EP hatásköre jelentősen kiszélesedik a lisszaboni szerződés hatályba lépése után. A képviselők szerdán elfogadták a parlament házszabályának módosítását. Ez figyelembe veszi a 18 új képviselő érkezését és az új költségvetési eljárást is.
A szerdán megszavazott jelentés szerzője, David Martin (szocialista, brit) úgy vélte, az egységes európai okmány az EP-t csecsemőből gyerekké, Maastricht serdülővé, Nizza és Amszterdam felnőtté tette, Lisszabon pedig teljes jogú felnőtté.
A lisszaboni szerződés értelmében az EP-nek 751 tagja van. Idén júniusban viszont csak 736 képviselőt választottak, ami a nizzai szerződésnek felelt meg. A német képviselők száma Lisszabon szerint hárommal csökkenne, ebben a ciklusban azonban ők is megtarthatják helyüket. Ezért viszont az EP létszáma átmenetileg 754-re nő. A 18 új képviselő 12 különböző tagországból érkezik. Magyarországot a változások nem érintik.
A lisszaboni szerződés jelentős eleme, hogy szinte az összes uniós politikai területen együtt dönt az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács. Ezt az eddig együttdöntésinek nevezett, most általánossá váló eljárást rendes jogalkotási eljárásnak nevezik a jövőben. A módosítások a költségvetési eljárást is érintik. Az EP ugyanis ezen a területen lényegében egyenjogúvá válik a Tanáccsal.
A képviselők módosították az Európai Bizottság elnöke megválasztásának részleteit is.
Csődbe ment légitársaságok: kompenzációt kér az EP az utasoknak
Kártérítést kelljen fizetni azoknak az utasoknak, akik egy később csődbe ment légitársaságnál váltottak jegyet - erre kérik az Európai Bizottságot a képviselők az EP által szerdán megszavazott állásfoglalásban.
A képviselők arra kérik a Bizottságot, vizsgálja felül a meglévő jogszabályokat, vagy javasoljon újat, hogy a hoppon maradt utasok megfelelő ellátását és hazautazását biztosítsák. A javaslat felveti egy tartalék kompenzációs alap létrehozásának lehetőségét. Szintén felmerül a szövegben a kölcsönös felelősség elve. Eszerint az adott irányba utazó, üres helyekkel rendelkező légitársaságoknak kellene hazavinniük a pórul járt utasokat.
Brian Simpson, az EP közlekedési bizottságának elnöke a parlamenti vitában azt mondta, az utasok közül sokan teljes megtakarításukat egy-egy családi nyaralásra költik, és nem megengedhető, hogy a pénzük önhibájukon kívül eltűnjön a lefolyóban.
Jelenleg létezik EU jogszabály a beszállítás megtagadása esetén fizetendő kompenzációról (261/2004), a repülőjegyárak egyértelműségéről (1008/2008), a képviselők szerint azonban továbbra is bezárásra váró kiskapu van a légitársasági csődök esetén.
2000 óta 77 légitársaság ment csődbe az Európai Unióban. Ezen a nyáron a SkyEurope-pal is ez történt.
Koppenhágai csúcs: 2050-ig 80 százalékkal kevesebb kibocsátást akar az EP
Ambiciózus, jogilag kötelező egyezmény elfogadását szeretné az EP a koppenhágai éghajlatvédelmi csúcson. A képviselők szerint ennek kell terjednie a fejlett és a fejlődő országok kibocsátáscsökkentésére, a vállalások finanszírozására és - a célkitűzések nemteljesítése esetén - szankciók alkalmazására is.
A szerdán 516 igen, 92 nem szavazattal, 70 tartózkodás mellett elfogadott szöveg szerint a jövendő generációk nem lesznek képesek megállítani a klímaváltozást, ha tovább késlekedik a világszintű fellépés. A képviselők úgy vélik, a következő nemzetközi megállapodásnak 2013-tól hatályba kell lépnie.
Az EP környezetvédelmi szakbizottságának elnöke, Jo Leinen (S&D, német) szerint "az EU vezető szerepet játszik a klímavédelemért folytatott harcban, és ezt Koppenhágában is meg szeretnénk őrizni. Ezért ki kell állnunk ajánlatunk mellett: 2020-ra 30 százalékos széndioxidkibocsátás-csökkentés."
Az EP állásfoglalása szerint a fejlett országoknak együttesen 2020-ra 25-40 százalékos csökkentést kellene elérniük, a hosszú távú célnak pedig az 1990-es szinthez képesti legalább 80 százalékos kibocsátásmérséklésnek kell lennie 2050-re.
A fejlődő országoknak általában 15-30 százalékkal kellene csökkenteniük, Kínának, Indiának és Brazíliának viszont a fejlett államokéhoz hasonló célokat kellene kitűznie - áll a szövegben. A képviselők fenntartható és kiszámítható támogatással segítenék a fejlődő országokat. Az EU-nak az állásfoglalás szerint 2020-ig legalább 30 milliárd eurót kellene szánnia erre.
A megállapodásnak arra is ki kellene térnie, hogy a vállalt kibocsátáscsökkentést, illetve pénzügyi támogatást nem teljesítő országokat figyelmeztetésben, illetve büntetésben részesítsék - így az EP javaslata, amely a nemzetközi repülésre és hajózásra is kiterjesztené az egyes ipari klímavédelmi célkitűzéseket.
A képviselők "erős jelzés" küldésére, az elnökválasztási kampány során tett ígéretek teljesítésére kérik az Egyesült Államokat.
További információ
PERGER István
szerkesztő
EP Központi Sajtószolgálata
Tel.: (32-2) 28 40924 (BXL)
Mobil: (+32) 498 98 33 30
E-mail: istvan.perger@europarl.europa.eu
LŐVEI Andrea
sajtóattasé
Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája
Tel: (1) 4113552
Mobil: +36 20 334 6258
E-mail: andrea.lovei@europarl.europa.eu
