Az Európai Parlament április 21. és 24. között tartja következő plenáris ülését a franciaországi Strasbourgban.

Jelentősen nőtt az uniós pénzek felhasználásánál jelzett szabálytalanságok által érintett összeg 2007-ben 2006-hoz képest.De Blasio Antonio (néppárti) készítette az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló parlamenti jelentést, amely a 2007-es évet értékeli.

A szöveg szerint 2006-ban 1 milliárd 143 millió eurós összeget tettek ki a saját források, a mezőgazdasági kiadások, a strukturális támogatások és a közvetlen kiadások terén jelzett szabálytalanságok. Ez az összeg 2007-ben 1 milliárd 425 millióra növekedett.

Az Európai Bizottságnak jelzett összegek politikai területenként a következők (euróban):

Az EP a jelentéstervezet szerint hangsúlyozza, "hogy a tagállamok a szabálytalanságok feltárásának fokozása érdekében megelőző fellépést tegyenek, mielőtt a kedvezményezetteknek bármilyen tényleges kifizetést folyósítanának".

A parlament "támogatja a Bizottság azon álláspontját, hogy amennyiben szabálytalanságokra derül fény, helyesbítő intézkedéseket tesznek, beleértve a kifizetések felfüggesztését és a jogtalan vagy téves kifizetések behajtását".

A szöveg a mezőgazdasági támogatásokról szólva emlékeztet: 2007. január 1-jétől a tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden olyan szabálytalanságról, amely 10 ezer eurónál nagyobb összeget érint. A jelentésben az áll, hogy a bejelentett szabálytalanságok száma 53 százalékra csökkent (1548 eset a 2006-ban tapasztalt 3294-gyel szemben), ez azonban a képviselők szerint a jelentési kötelezettséghez kapcsolódó magasabb küszöbértékkel magyarázható.

A strukturális intézkedésekkel kapcsolatban a jelentés "elismeri, hogy nagyszámú tagállamban fordulnak elő az uniós pénzeszközök felhasználásában nem megfelelő kezeléshez, esetenként akár csaláshoz kapcsolódó szabálytalanságok". Ezekből a tagállamok 2007-ben 3 832 szabálytalanságot jelentettek (ez 2006-hoz képest 19,2 százalékos növekedést jelent). Az érintett összeg 828 millió euró.

A jelentés szerint az EP "elismeri, hogy a strukturális alapok hatékony felhasználása jelentős kihívásokat jelentett, különösen az új tagállamok számára". A parlament "üdvözli e tagállamoknak a végrehajtási kapacitásaik fejlesztése terén tett erőfeszítéseit, és felkéri azokat a munka felgyorsítására, hogy elfogadható időn belül kézzelfogható eredményeket tudjanak felmutatni".

Az előcsatlakozási alapoknál a jelentés szerint "még mindig probléma a jelentett információ elégtelen mennyisége". A jelzések megbízhatatlanságára példaként Romániát, Bulgáriát és Magyarországot említi a szöveg.

Az EP erősítené az EU Csaláselleni Hivatala (OLAF) nyomozati jogkörét.

A parlament "sajnálja, hogy a Bizottság képtelen volt átfogó jelentéssel szolgálni az EU, a tagállamok és a Philip Morris között létrejött, a csalás és cigarettacsempészet elleni küzdelem fokozásáról szóló megállapodás következményeiről".

A képviselők elfogadhatatlannak tartják, "hogy mikor a Philip Morris és a Japan Tobacco megállapodásai értelmében a Közösség 1,65 milliárd eurót kapott a csalás elleni küzdelemre, a Bizottság közös megközelítésmód kialakítása helyett e pénz körülbelül 90 százalékát elkülönítések nélkül továbbadta közvetlenül a tagállamok pénzügyminisztereinek". Az EP "felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a parlamenttel együtt állítsanak fel egy háromoldalú munkacsoportot, amelynek feladata, hogy megfelelő megoldásokat találjon ennek, illetve az unió hasonló jövedelmeinek a bölcsebb és jobb felhasználására".  

A környezetbarát tervezésről szóló irányelvet csak az energiával kapcsolatos termékekre terjesztené ki az Európai Bizottság. Az EP ennél nagyobb lépést szeretne.
Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezéséről szóló jogszabály átdolgozásának parlamenti témafelelőse Csibi Magor (liberális, Románia).

A jelentés indokolása emlékeztet: a 2005. július 6-ai 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi keretirányelv hozta létre az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteit. Ennek mostani átdolgozásának a célja a 2005/32/EK módosító irányelv beépítése, és az irányelv hatályának kiterjesztése, "hogy az összes energiával kapcsolatos termék esetében lehetővé váljék a környezetbarát tervezésre vonatkozó közösségi követelmények megállapítása".

A Bizottság az átdolgozásban csak az irányelv hatályának az energiával kapcsolatos termékekre történő kiterjesztésére tesz javaslatot. Csibi Magor "ezzel szemben az irányelv hatályának a személyszállító és árufuvarozási eszközökön kívül valamennyi termékre történő azonnali kiterjesztését javasolja annak érdekében, hogy rugalmasabban lehessen alkalmazkodni a jövőbeli környezeti kihívásokhoz és az olyan prioritásokhoz, mint a természeti erőforrások fenntartható felhasználása".

A jelentéstevő szerint az irányelv hatályának javasolt mértékű kiterjesztése nem teszi lehetővé a termékek környezeti hatásainak költséghatékony javításában rejlő lehetőségek teljes kiaknázását.

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága így például azt javasolja, hogy a Bizottság "legkésőbb 2012-ig vizsgálja felül az irányelv hatályának az összes, energiával kapcsolatos termékre történő kiterjesztésének helyénvalóságát, ezen irányelv és végrehajtási intézkedéseinek hatékonyságát, a végrehajtási intézkedések küszöbértékeit, a piacfelügyeleti mechanizmust és minden ezzel kapcsolatban létrejött önszabályozást, és adott esetben ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatot nyújtson be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz".

Az EP egészségügyi szakbizottsága támogatta az Európai Bizottságnak a határon átnyúló egészségügyi ellátásban érintettek jogairól szóló javaslatát. Eszerint a másik tagállamban történő kezelés költségét addig az összegig lehetne megtéríttetni, amennyibe az a beteg országában kerülne. A képviselők pontos tájékoztatást biztosítanának a páciensek számára. A parlament a betegek biztonságáról szóló jogszabályról is szavaz.
Az Európai Parlament első olvasatban szavaz arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy felszámolja az akadályokat az uniós polgároknak egy másik tagállamban történő gyógykezelése elől. Az új jogszabály tisztázná a kezelési költségek finanszírozásával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, és egészségügyi együttműködési mechanizmust hozna létre a tagállamok között. Az EP témafelelőse John Bowis (néppárti, brit).

Az Európai Bizottság becslése szerint az EU-ban az egészségügyi kiadások nagyjából 1 százalékát teszik ki a "határokon átnyúló" gyógykezelések költségei. Jelenleg az EU 12 149 milliárdos össztermékének 7,6 százalékát fordítják egészségügyre. Eszerint a több tagállamot érintő kezelések költsége évente mintegy 9,2 milliárd euró.

Az Európai Unió bírósága 1998 óta számos döntésében mondta ki, hogy a betegeknek joguk van ahhoz, hogy megtéríttessék a másik EU-tagállamban történt kezelésért a saját országukban járó összeget. Ez, valamint az is, hogy a szolgáltatási irányelvből kizárták az egészségügyi szolgáltatásokat, indokolttá tette, hogy önálló jogszabályt fogadjanak el a betegjogokról.

A Bowis-jelentés szerint semmiben nem sérülhetnek a tagállamoknak az egészségügyet érintő hatáskörei, és nem is lehet kötelezni az országokat egy másik állam polgárának ellátására.

A tervezet értelmében a betegeknek jogukban állna más országban igénybe venni egészségügyi szolgáltatást, a tagállamok ugyanakkor a költségek megtérítésére - ha az súlyosan aláásná a társadalombiztosítási rendszert - előzetes engedélyeztetést vezethetnének be. Az EP ehhez hozzátenné, hogy ez az engedélyeztetés nem lehet a páciensek szabad mozgásának akadálya.

A szakbizottsági képviselők általánosságban egyetértettek azzal, hogy a pácienseknek legfeljebb annyi költséget térítsenek meg, amennyit azonos kezelés esetén a saját tagállamukban kapnának. Ezt kiegészítenék azonban azzal, hogy a tagállamok ezt megtoldhatnák a kapcsolódó költségek, például az utókezelés, a szállás és az utazás költségeinek finanszírozásával.

Az EP felkérné a Bizottságot, vizsgálja meg, nem lenne-e szükség egy a költségtérítéseket kezelő elszámolóház felállítására.

A képviselők a ritka betegségekben szenvedők számára akkor is biztosítanák a költségek megtérítését, ha országuk jogszabályai erről nem rendelkeznek.

Hogy növeljék a betegeknek a külföldi orvosi ellátáshoz fűzött bizalmát, a képviselők előírnák, hogy a páciensek az őket érintő minden lényeges információt megkapjanak, például a finanszírozással vagy az esetleges műhibák utáni teendőkkel kapcsolatban. A szakbizottság tagállami tájékoztató központokat állítana fel, és európai betegjogi ombudsmant is szeretne.

Az irányelvjavaslat nem vonatkozik a hosszú távú orvosi ellátásra és a szervtranszplantációra.

Az Európai Parlament jogszabályt fogadhat el a betegek biztonságáról is. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról szóló tervezet parlamenti témafelelőse Amalia Sartori.

Áprilisi plenáris ülésén számos közlekedési témájú jelentésről szavaz az Európai Parlament.

Együttdöntési eljárásban, második olvasatban kerülnek az EP elé a következő jogszabályjavaslatok (a jelentéstevő nevével):

Szintén együttdöntési eljárásban, első olvasatban szavaz az EP a következőkről:

Saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentések:

A hitelminősítő intézetekről, a pénzügyi szolgáltatásokról és a tőkekövetelményekről szóló jogszabályokról szavaz az Európai Parlament.

A hitelminősítő intézetekről szóló rendelet témafelelőse Jean-Paul Gauzès. Karsten Friedrich Hoppenstedt a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területének különös tevékenységeit támogató közösségi programról szóló jelentést jegyzi, a tőkekövetelményekről szóló irányelvek parlamenti jelentéstevője pedig Othmar Karas.

A Karas-jelentés indokolásában a jelentéstevő üdvözli azt a bizottsági javaslatot, melynek értelmében valamennyi, a határokon átnyúló tevékenységet folytató bank mellé felügyeleti kollégiumokat hoznának létre, amelyekben a felügyeleti hatóságoknak kellene részt venniük a célból, hogy az európai bankfelügyelők bizottságán (CEBS) keresztül egy közvetítési mechanizmus segítségével egyedi kérdésekben folytassanak tárgyalásokat és hozzanak döntéseket. Karas ugyanakkor úgy véli, hogy a felügyeleti kollégiumok létrehozása átmeneti intézkedést jelent egy új felügyeleti struktúra irányában. Szerinte a Központi Bankok Európai Rendszerének mintájára ki kell épülnie a bankfelügyelők decentralizált európai rendszerének. E célból a Bizottságnak megfelelő javaslatokat kell előterjesztenie 2010. január 1-jéig.

A jelentéstevő általánosságban üdvözli az értékpapírosításra vonatkozó szigorúbb szabályokat. Karas "egyetért azzal, hogy a kezdeményezőknek meg kell tartaniuk azon kockázat bizonyos százalékát, amely abból a kitettségből adódik, amelyet értékpapírosítanak, és hogy további kellő körültekintést kell megkövetelni a befektetőtől".

A jelentéstevő üdvözli a hibridek (olyan értékpapírok, amelyek mind a saját, mind az idegen tőke jegyeit felmutatják) egyértelmű és harmonizált uniós szabályozását. Ez hozzájárul a tőke minőségének javításához, és nagyobb választékot kínál a befektetőknek - véli Karas.

• Napirend