EU-tagságunk első két éve: konferencia Budapesten
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság budapesti képviselete szervezésében 2006. december 8-án és 9-én konferenciát tartottak Budapesten az EU-tagság első két évének tapasztalatairól. A rendezvényen kutatók, neves külföldi politikusok mellett magyar EP-képviselők is részt vettek.
A magyar parlament épületében tartott EU-konferencia fővédnöke Göncz Kinga külügyminiszter volt. Az előadók között volt négy európai parlamenti képviselő: a szocialista Lévai Katalin és Tabajdi Csaba, a néppárti Schöpflin György, valamint a lettországi Tatjana Zsdanoka. Felszólalt Emil Constantinescu és Aleksander Kwasniewski volt román-, illetve lengyel államfő, valamint Kovács László európai biztos is.
"Valahol útközben járunk, érdemes tehát megállni és végiggondolni, jelenleg hol tartunk" - mondta megnyitó előadásában Göncz Kinga. A külügyminiszter szerint az új tagországok számára az uniós csatlakozás pozitív eredményeket hozott, Magyarország pedig igen jól érvényesíti érdekeit az európai döntéshozatali folyamatokban. "Az Európai Unió mi vagyunk" - zárta felszólalását Göncz Kinga.
"Nagyon nehéz félidőben összegzést adni" - mondta Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő, aki szerint a kezdeti gazdasági és politikai lendület érezhetően megtorpant. Lelassult a német-francia együttműködés, a tagállamok közötti feszültségek kiéleződtek, a versenyképesség fenntartása és a szociális Európa pedig nem tűnik összeegyeztethetőnek - vélte a képviselőnő. A lisszaboni stratégiai célok értékelése kapcsán "el kell ismerni, hogy bizonyos célok nem valósultak meg" - jelentette ki. "Hol vannak azok az értékek, amelyekről folyamatosan beszélünk?" - kérdezte Lévai, utalva arra, hogy ezekért az értékekért az Európai Parlamenten belül is meg kell küzdeni. Az európai alkotmány a képviselőnő szerint a jelenlegi formájában nem valósítható meg, az intézményi reformok is problematikusak, a további bővítést a többség elutasítja - sorolta a politikus. Lévai hozzátette: "nem Magyarország az egyetlen ország, amely megszorításokkal küzd, egész Európa van bajban". A képviselőnő emlékeztetett: az EU a 2007-es évet az esélyegyenlőség évének nyilvánította.
Schöpflin György azt a kérdést feszegette, vajon "az alkotmányozási folyamat hosszú távú vagy átmeneti megtorpanásáról van-e szó". A néppárti európai parlamenti képviselő azt mondta, az európai alkotmányozás ebben a formájában "nem mehet tovább". Szerinte ez megkérdőjelezi a már megtörtént ratifikációk értékét is, és úgy tűnik, jelenleg senki nem tud erre a problémára érdemi megoldást találni. Ha nincs alkotmány, további bővítésről sem lehet szó - vélte Schöpflin. "Vita van arról is, hogy hol ér véget Európa" - folytatta a képviselő, utalva a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokra, és egy lehetséges megoldásként egy "köztes státusz" bevezetését javasolta. Az intézményi problémákról szólva a képviselő azt mondta, a Tanács működése nehézkessé vált, "huszonötök Európája rosszabbul dolgozik, mint a tizenötök Európája". A további bővítés kapcsán Schöpflin úgy vélte, az integráció a békét jelenti, de új narratívára, új érvelésre van szükség. A politikus szerint az európai "démosz" kialakulása érdekében az európai állampolgárság fogalmát tartalommal kell megtölteni.
Tabajdi Csaba úgy vélte, "a bővítés határai a mélyítés határai is egyben". Elmaradt ugyanis az unió belső mélyítése, az intézményi reform a 2004-es bővítés előtt, pedig erre nagy szükség lenne - mondta. A szocialista képviselő szerint elképzelhető lenne az alkotmánytervezetben foglaltak több fázisban, több szerződéssel, főbb elemenként történő elfogadása. Arra a kérdésre, vajon a 2004-ben csatlakozott tíz új tag okozott-e gondot Európának, Tabajdi azt mondta, éppen ellenkezőleg: a nyugati sajtóban emlegetett "lengyel vízszerelő" sztereotípiával szemben például a hét éves költségvetésnél, a szolgáltatási irányelvnél, a vegyipari szabályozásnál "nemhogy nem voltunk fékező erők, hanem éppen hogy dinamizáló szerepet töltöttek be az új tagállamok". Felvetődött, vajon változtak-e az unió kapcsolatai Oroszországgal a bővítés után. Tabajdi szerint az új országok között van egy pragmatikus csoport - Csehország, Szlovákia, Magyarország - amely segített a kapcsolatok javításában. A Nyugat-Balkánnal való reláció szempontjából pedig egyértelműen pozitív a mérleg - mondta.
