Európai polgári kezdeményezés - szakmai fórum az Európa Pontban
Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon Szakmai és Véleményformáló Fórumot rendezett az európai polgári kezdeményezésről Budapesten, az Európa Pontban 2011. december 16-án. A fórum célja az volt, hogy a - média bevonásával - a szélesebb közvélemény is értesüljön az európai polgári kezdeményezésről, illetve az érdeklődők alapos tájékoztatás mellett minél többet megtudjanak az EPK intézményéről, amely révén az Európai Unió egymillió polgára közvetlenül kezdeményezheti jogszabály megalkotását 2012 áprilisától.
dr. Martonyi János, dr. Gurmai Zita,
Simonné dr. Berta Krisztina
A moderátori feladatokat Bakos Piroska, televíziós műsorvezető, riporter (MTV), a 2011-es magyar EU elnökség szóvivője látta el. A szakmai fórumon Alain Lamassoure, az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke közlekedési nehézségek miatt a programtervezettel ellentétben mégsem tudott részt venni. Az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodája ezért videotelefonon kapcsolták Lamassoure urat.
Alain Lamassoure, az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke előadásában ismertette, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) célja a részvételi demokrácia erősítése. Az EPK elindítóinak az Európai Parlament előtt, közmeghallgatáson kell beszámolni céljukról - ez is a transzparenciát szolgálja -, majd a kezdeményezéseket az Európai Bizottság (EB) fogadja, megvizsgálja, illetve a kérés indokoltságának tekintetbe vételével javaslatot tesz a továbbiakkal kapcsolatosan. Véleménye szerint elsőként a már létező, működő szervezetek fogják alkalmazni az EPK-t (pl. szakszervezetek, pártok, nemzetközi szervezetek, NGO-k, egyházak), majd a már kialakult gyakorlatot követően fogják alkalmazni a civilek, civil szervezetek is.
Az előadások sorát dr. Martonyi János, Magyarország Külügyminisztere folytatta, aki elmondta, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés a közvetlen részvétel jogát biztosítja a polgároknak az európai politikában, továbbá az akár határokon átívelő egyetértést is feltételező EPK révén az EU politikai legitimitását is hangsúlyozza. Véleménye szerint - amikor egyesek az unió szakadását vetítik előre - erre nagy szükség is van, és bátorít minden polgárt, hogy éljenek ezzel a jogukkal.
dr. Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának alelnöke, a téma jelentéstevője fontosnak tartja, hogy az Európai Polgári Kezdeményezést minél szélesebb körben, átlátható, világos, a polgárok számára közérthető információkkal kommunikálják. Véleménye szerint erre az Unió és szervezeteinek (EB, EP) különböző honlapjai a legalkalmasabbak, illetve az EP Tájékoztatási Irodája kapcsán kiemelte a személyes tájékoztatás fontosságát is - felajánlva saját honlapját is, melyen bárki megkeresheti, ha információra, tanácsra lenne szüksége.
dr. Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, illetve Simonné dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az Európai Polgári Kezdeményezés fő alkalmazási területeit határozták meg előadásaikban. Véleményük szerint a biztonságot szolgáló intézkedések, továbbá az állampolgárok jogait, mindennapi életét meghatározó intézkedések területén fogják leginkább alkalmazni az EPK-t - azon belül is a menekültügy, a terrorizmus elleni harc, a kisebbségek védelme, a családi jog, az oktatás, illetve a környezetvédelem kapcsán.
A szakmai fórumon részt vett vendégek az előadásokat követően tehették fel kérdéseiket, mondhatták el álláspontjukat, a műsorvezető, Bakos Piroska moderálása mellett. Lővei Andrea, az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodájának megbízott irodavezetője zárta a rendezvényt összefoglaló beszédével.
A közönség soraiból számos kérdés érkezett, így például:
- Az EPK hogyan fér össze azzal, hogy a jövőre hatályba lépő magyar alaptörvény megszünteti a népi kezdeményezés jogát, vagyis a magyar döntéshozókhoz már nem lehet fordulni, csak az európaiakhoz?
- Megfelelő megoldás-e az aláírásgyűjtés, hogyan garantálható az EPK tisztasága?
- Nemcsak a határoknak, hanem a nemzeti jogszabályoknak is átjárhatóknak kellene lenni, mit tesznek ezért az EP-képviselők?
- A Petíciós Bizottsághoz beérkező javaslatok alapján az EU polgárainak nagyon alacsony a jogtudatossága (pl. rosszul megfogalmazott petíciókat eleve nem követheti érdemi reakció). Vajon azok, akik EPK-t indítanak, tudnak-e kérdezni majd? Van-e értelme így ennek a jognak?
- Felmerül a kérdés, hogy az EPK-t bizonyos országcsoportok nem használhatják-e majd adott régiónak kedvező helyzet kialakítására, vagy politikai előnyszerzésre, konfliktusok szítására?
- Hogyan oldható meg, hogy az információk áramoljanak az egy-egy problémában érintett lakossági csoportok között, a saját nyelvükön?
A rendezvény méltó zárása volt a 2011-es esztendőnek!
