Szakmai Fórum Szegeden - Reform előtt a Közös Agrárpolitika
Az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodája fórumot szervezett az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitikájáról (KAP) azon állampolgárok számára, akik hivatásuk miatt a széles közvéleménynél alaposabb tájékoztatásra tartanak igényt a témával kapcsolatban. A rendezvény célja az volt, hogy az agrárágazat képviselői, szakmai szervezetei első kézből tájékozódjanak a KAP-reform folyamatáról, valamint az Európai Parlamentben és az unió egyéb döntéshozó testületeiben ezzel kapcsolatban éppen most folyó munkáról.
Összesen 65 vendég vett részt a 2011. december 9-én, Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tartott szakmai fórumon. Idővel élénk vélemény-csere bontakozott ki a résztvevők között, akik mind érdeklődőnek és a témában jól informáltnak bizonyultak amellett, hogy örömmel vették a lehetőséget, hogy az Európai Parlamenttől és más szakértőktől első kézből értesüljenek a legújabb információkról.
A rendezvényt Lővei Andrea, az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodájának megbízott vezetője nyitotta meg, majd átadta a szót dr. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőnek.
Dr. Tabajdi Csaba megköszönte a Tájékoztatási Irodának az esemény megszervezését és hangsúlyozta, szükség van ilyen és ehhez hasonló rendezvényekre, melyek lehetőséget biztosítanak a kommunikációra az éppen aktuális törvénykezési témákban, főleg ha annak több területen, országon átívelő hatása van.
Előadásában beszélt a következő évek uniós költségvetését befolyásoló világgazdasági és politikai folyamatokról, ezzel összefüggésben a Közös Agrárpolitikát is meghatározó pénzügyi keretekről. A képviselő európai és magyar viszonylatban is elemezte a várható változásokat, felvázolta azok lehetséges hatásait, valamint kitért a reform egy jelenleg még konfliktusokkal terhelt területére, a környezetvédelmi célú intézkedésekre.
Az előadások sorát dr. Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs Főosztályának vezetője folytatta, aki a nemzeti-stratégiai megfontolások, valamint a magyar agrárium számára mozgásteret biztosító hazai támogatások szempontjaival egészítette ki az elhangzottakat.
Dr. Máhr András felszólalásának középpontjában a KAP tervezetének azon pontjai álltak, amelyeket a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének állásfoglalása szerint finomítani kellene (pl. capping, zöldítés, támogatási jogosultság). A szakmai szervezet főtitkár-helyettese szerint a vidékfejlesztés területén szükség volna a strukturális alapokkal való átjárhatóság megteremtésére, hogy összehangoltan történhessen a modernizáció és a munkahelyteremtés, valamint újra kellene gondolni a jelenlegi piac- és versenyszabályozási kereteket.
Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet agrár- és vidékpolitikai igazgatója előadásában áttekintette az európai és a magyar agrárium versenyképességének tényezőit, valamint beszélt a Közös Agrárpolitikának az ágazat helyzetére gyakorolt hatásáról.
A fórum vendégei az előadásokat követően tehették fel kérdéseiket, illetve mondhatták el álláspontjukat, a műsorvezető, Rábai Balázs újságíró moderálása mellett. A közönség soraiból érkező felvetések specifikálták a fórum témáját, amely így három sajátos nézőpontú, részletes elemzéssel egészült ki.
Dr. Benet Iván, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának professzora, az agrárközgazdász az uniót is súlyosan érintő gazdasági válsággal összefüggésben arról kérdezte Tabajdi Csaba képviselőt, hogy a pénzügyi krízis módosíthatja-e az EU 2014-2020-as költségvetését, s azon belül a KAP forrásait.
Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az állattenyésztésről kevés szó esik, szemben a növénytermesztéssel. A fórum előadóitól azt kérte, az állattenyésztésre fókuszálva ismertessék, az új KAP tervezete mely területeken, milyen változásokat hozhat.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztéséből származó, kölcsönös előnyök hangsúlyozásával egészítette ki a válaszokat. Majd felvetette: Magyarország legnagyobb kincse a vízkészlet, ami a mezőgazdaság számára mégis leginkább problémát jelent, s ezzel újabb, a vízszabályozás és a környezetvédelem problematikáját áttekintő beszélgetést indított el.
