Alapjogaink az Európai Unióban
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját a 2000. december 07.-i nizzai Európai Tanács ülésén hirdette ki az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság.
A charta pre-ambuluma tartalmazza a tagállamok azon elhatározását, hogy "osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben", és tanúsítja, hogy "szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik".
A charta - amely az Európai Alkotmányba is bekerült - egyetlen szövegbe foglalja az állampolgárokra, valamint az Európai Unió területén élő valamennyi személyre vonatkozó polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat. Ezeket a jogokat hat fejezetre osztották:
Az Európai Parlament 2001-től minden évben jelentést készít a chartában felsorolt jogok tiszteletben tartásáról. 2002-ben például a Parlament jelentése feltárta, hogy néhány tagállamban - elsősorban a börtönök zsúfoltsága miatt - romlott a fogva tartottak helyzete. A cél az, hogy ezek a jelentések segítsék az adott ország öntudatos fellépését az alapjogok betartásával kapcsolatban.
Az "Európa Önökért" portál részletes, gyakorlati információkat tartalmaz az Európai Uniót és a belső piacot illető jogokkal és lehetőségekkel kapcsolatban, továbbá tanácsot nyújt arra vonatkozólag, hogy ezek a gyakorlatban hogyan alkalmazhatóak.
