Európai Parlament
Az Európai Parlament a világ egyetlen olyan nemzetek feletti intézménye, amelynek tagjait közvetlen és általános választójog alapján, demokratikusan választják meg. A 754 EP-képviselő a 27 tagállam összesen 492 millió polgárát képviseli. A parlament elnökét két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg. 2012. január 17-én, Strasbourgban az Európai Parlament új elnökévé választották a német, szocialista Martin Schulzot. Schulz az elnöki poszton a néppárti, lengyel Jerzy Buzeket váltja.
Schulz mandátuma két és fél évre, a 2014-es európai parlamenti választásokig szól. Megválasztását követő beszédében az elnök arra emlékeztette a képviselőket, hogy Európa azon a józan felismerésen alapul, hogy érdekeinket nem lehet különválasztani szomszédjainkéitól. "Vagy mindannyian veszítünk, vagy mindannyian nyerünk" - mondta. Schulz 1994-től európai parlamenti képviselő. Az évek során számtalan szakbizottságban dolgozott, köztük az emberi jogi albizottságban és az állampolgári jogi szakbizottságban is. 2000-től a német szocialista delegáció vezetője, egyben a szocialista frakció alelnöke az EP-ben.
Az elnök 14 alelnöke segítségével irányítja az Európai Parlament munkáját, vezeti a plenáris üléseken folytatott vitákat. Az elnök személye testesíti meg a Parlamentet a külvilággal, illetve a többi közösségi intézményekkel fenntartott kapcsolatokban.
Az első európai parlamenti választást 1979-ben tartották meg, azóta az uniós polgárok minden öt évben az urnák elé járulnak. Bár az egyes tagállamokban a voksolást eltérő szabályok szerint bonyolítják le, alapelv azonban, hogy minden nagykorú EU-állampolgár választó és választható is. Szintén általánosan érvényes szabály a nemek közötti egyenlőség és a szavazás titkossága. Belgiumban, Görögországban és Luxembourgban a szavazás kötelező, Magyarországon azonban nem. A megválasztott képviselők nem nemzeti hovatartozásuk alapján, hanem a hasonló értékeket valló pártokkal együtt alkotnak parlamenti frakciót, ún. politikai csoportot.
A jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési hatáskörrel rendelkező Európai Parlamentben jelenleg hét képviselőcsoport működik és vannak független képviselők is. Mindegyik képviselőcsoportnak van elnöke, elnöksége és titkársága. A nagyobb pártcsoportok évtizedes hagyományokkal rendelkeznek: közülük jelenleg a legnagyobb a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt, amely 265 mandátummal rendelkezik. A szocialista, szociáldemokrata erőket összefogó Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja 184 mandátumhoz jutott a 2009-es európai parlamenti választásokat követően. Külön frakcióval rendelkeznek a liberálisok, a zöldek, az Európai Konzervatívok és Reformisták, az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport, de létezik a függetleneket tömörítő képviselői csoport is - ez utóbbit azok hozták létre, akik egyik pártcsoporthoz sem kívántak csatlakozni. Az Európai Parlamentben a politikai csoportok döntenek a parlament legfontosabb tisztségviselőiről, köztük a parlament elnökének személyéről is. A politikai csoportok határozzák meg a napirendet, a témák felelőseit (rapporteur), a résztémák megoldására létrehozott bizottságok összetételét, vagyis a tényleges parlamenti munka minden részletét.
A parlamentben húsz állandó bizottság működik. Az Európai Parlament egyedi problémák kezelésére, illetve ellenőrzési hatáskörének gyakorlására albizottságokat, ideiglenes bizottságokat, valamint vizsgálóbizottságokat is létrehozhat.
Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportok elnökeit tömöríti, feladata többek között a parlament munkájának szervezése, valamint a jogalkotás ütemezése. Az elnök és a 14 alelnök alkotja az Elnökséget, amely a Parlament belső működését irányítja. Az Európai Parlament quaestorai felelnek a képviselőket közvetlenül érintő ügyviteli és pénzügyi ügyekért. A Parlament küldöttségei kapcsolatot tartanak fenn az Európai Unión kívüli országok parlamentjeivel.
Az évek során az Európai Parlament politikai szerepe jelentősen megnőtt: a maastrichti szerződéssel bevezetett együttdöntési eljárásnak köszönhetően immár a Tanáccsal egyenrangú európai döntéshozó testületté vált. A Tanács immár az eddig szigorúan tagállami hatáskörbe tartozó külpolitikai kérdésekben is konzultál az Európai Parlamenttel. Az EP részt vesz a globalizációval kapcsolatos vitákban is, ahol prioritásként kezeli az emberi jogok védelmét. Az Európai Parlament 1988-ban hozta létre a Szaharov-díjat, amelyet olyan személyek vagy csoportok részére adományoz, akik az emberi és alapvető jogok védelmében tevékenykednek.
