Ratifikálási folyamat

A Lisszaboni szerződést az Európai Unió tagállamainak képviselői írták alá a portugál fővárosban található Jeromos kolostorban, pontosan ott, ahol az ország csatlakozási szerződését szignálták 1985-ben. Ezzel a huszonhetek hivatalosan is befejezték a szerződés tárgyalását.

A ratifikációs folyamat során az országoknak, saját jogrendjük szerint egyenként is el kellett fogadniuk az okmányt, ám ez egy hosszú és komplikációkkal járó időszakot nyitott meg. A szerződést elsőként Magyarország ratifikálta, 2007. december 20-án, ezzel fejezve ki elkötelezettségét az európai modernizáció iránt. A közel két évig tartó folyamat emlékezetes epizódjai voltak, a cseh és ír fejlemények. A csehek először a szerződés kritikusabb pontjainak alkotmánybírósági vizsgálatát kezdeményezték.

Miután a testület két alkalommal is az ország jogrendjével összeegyeztethetőnek ítélte a Lisszaboni Szerződést, már csak az időközben, az ügyben rendezett második írországi népszavazás eredményére várt Václav Klaus államfő, aki követelte azt is, hogy Csehország ne essen az Alapjogi Charta hatálya alá, mert az szerinte megkérdőjelezte volna a Benes dekrétumok érvényességét. Végül Írországban az igenek győztek, a 2008. október 29-i EU csúcson a tagállamok beleegyeztek a cseh kérésbe, így a két kérdéses országban is lezárult a Lisszaboni szerződés ratifikálása.