A Parlament szerepe
Az Európai Parlament a tagállamok polgárait képviseli, akik ötévente, közvetlen általános választásokon járulnak az urnákhoz, hogy az európai parlamenti képviselőkre szavazzanak. Az egymást követő szerződések az Európai Parlament hatáskörét fokozatosan kiterjesztették. A Lisszaboni Szerződés továbbviszi e folyamatot azáltal, hogy az Európai Parlament nagyobb befolyást szerez a jogalkotás, a költségvetés és a nemzetközi megállapodások terén.
A jogalkotás terén új intézkedés az együttdöntési eljárás (új nevén a "rendes jogalkotási eljárás") hatályának kiterjesztése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szerződés a Parlamentet a Tanácséval egyenrangú, valós jogszabályalkotói hatáskörrel ruházza fel bizonyos területeken, amelyeken a Parlament eddig legfeljebb konzultációs joggal rendelkezett.
Ilyen terület például:
- a bevándorlás,
- a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés (az Eurojust, a bűnmegelőzés, a büntető jogszabályok közelítése, a bűncselekmények és szankciók meghatározásának összehangolása),
- a rendőrségi együttműködés (Europol),
- illetve a kereskedelempolitikához és a közös agrárpolitikához kapcsolódó egyes rendelkezések.
Ezáltal az Európai Parlament hatásköre a jogszabályalkotás szinte minden területére kiterjed.
A költségvetés terén a szerződés megőrzi a gyakorlatban már eredményesen alkalmazott többéves pénzügyi keretet, amelyet csak a Parlament jóváhagyásával lehet elfogadni. A Lisszaboni Szerződés ezen kívül eltörli az ún. kötelező kiadások (például a közvetlen agrártámogatások) és a nem kötelező kiadások közötti korábbi megkülönböztetést. Ennek eredményeként a Parlament és a Tanács közösen határoz a kiadások mindegyikéről. Ezzel az uniós költségvetés elfogadása terén egyensúlyba kerül a két intézmény szerepe.
Végezetül a Lisszaboni Szerződés előírja, hogy az Európai Parlament jóváhagyása szükséges minden olyan nemzetközi megállapodás megkötéséhez, mely a rendes jogalkotási eljárás alkalmazási körébe tartozó területek valamelyikét érinti.
