• Európai Ombudsman
• Európai Adatvédelmi Biztos
• Az Európai Központi Bank
• Európai Beruházási Bank
• Európai Beruházási Alap
• Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
• Régiók Bizottsága

Az Európai Ombudsman az Európai Unió (EU) intézményei és szervei ellen irányuló panaszokat vizsgálja ki. Ön panaszt nyújthat be az Európai Ombudsmanhoz ezen intézmények és szervek által a hivatali tevékenységük során elkövetett visszásságok ellen.
Az Európai Ombudsman a tagállamok nemzeti, területi vagy helyi közigazgatási intézményeivel kapcsolatos panaszokat nem vizsgálhatja ki, még ha a panasz EU-s ügyekkel kapcsolatos is.

Hivatali visszásság alatt a nem kielégítő hivatali ügyintézést vagy az ügyintézés elmulasztását értjük. Ez abban az esetben fordul elő, ha egy intézmény vagy szerv nem a jogszabályoknak megfelelően jár el, ha nem tartja tiszteletben a helyes ügyintézés alapelveit, vagy ha megsérti az emberi jogokat.

Ha Ön az Unió valamely tagállamának állampolgára vagy állandó lakosa, jogosult panaszt tenni az Európai Ombudsmannál. Az alapító okiratuk szerint az Unió területén székhellyel rendelkező vállalkozások, egyesületek vagy egyéb szervezetek is jogosultak panasz benyújtására.

Az Ombudsman egyszerűen tájékoztatja a panaszról az adott intézményt, amely esetlegesen máris orvosolhatja a problémát. Ha nem sikerül a vizsgálat során kielégítően megoldani az ügyet, az Ombudsman, amennyiben lehetséges, békés megoldást keres, amely orvosolja a hivatali visszásságot és a panaszosnak is megfelel. Amennyiben nem sikerül békés megoldást találni, az Ombudsman ajánlást tehet az  intézménynek az ügy megoldására. Ha az Ombudsman ajánlását az intézmény nem fogadja el, az Ombudsman külön jelentést tehet az Európai Parlamentnek.

Panaszt levél formájában vagy online módon nyújthat be az Európai Ombudsmanhoz. A panasznyomtatvány elektronikus változata az Ombudsman weboldaláról is letölthető: http://www.ombudsman.europa.eu

Levélben
Európai Ombudsman
1 Avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F - 67001 Strasbourg Cedex
Franciaország

Telefonon
+33 (0) 3 88 17 23 13

Faxon
+33 (0) 3 88 17 90 62

Interneten
http://www.ombudsman.europa.eu

Az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) tisztségét 2001-ben hozták létre, azzal a feladattal, hogy biztosítsa, hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény és szerv tiszteletben tartja az emberek jogát magánéletük tiszteletben tartásához.

Amikor az EU intézményei vagy szervei egy beazonosítható személy személyes adatait dolgozzák fel, tiszteletben kell tartaniuk az adott személy magánélete tiszteletben tartásához való jogát. Az EDPS biztosítja, hogy ezt be is tartják, és tanácsokkal látja el azokat a személyes adatok feldolgozásának valamennyi vonatkozásával kapcsolatban.

A "feldolgozás" olyan tevékenységeket jelent, mint például az információgyűjtés, annak felvétele, tárolása, valamint konzultációkhoz való felhasználása, elküldése, vagy mások számára rendelkezésre bocsátása, illetve az adatok blokkolása, kitörlése vagy megsemmisítése.


Az EDPS az egyes intézményeken vagy szerveken belül működő adatvédelmi tisztviselőkkel együtt igyekszik biztosítani a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó szabályok betartását.

2009-ben újra Peter Hustinxot nevezték ki európai adatvédelmi biztossá.

Ha jó oka van feltételezni, hogy egy uniós intézmény vagy szerv megsértette magánélethez való jogát, először az adatfeldolgozásért felelős személyekkel kell felvennie a kapcsolatot. Ha elégedetlen az eredménnyel, akkor lépjen kapcsolatba a megfelelő adatvédelmi tisztviselővel (a neveket megtalálja az adatvédelmi biztos honlapján). Panaszt tehet az Európai Adatvédelmi Biztosnál is, aki kivizsgálja panaszát és a lehető leghamarabb tudatja Önnel, hogy egyetért-e azzal, és amennyiben igen, arról, hogy hogyan lehetne megoldani a helyzetet.
Amennyiben Ön nem ért egyet döntésével, a Bírósághoz fordulhat az üggyel.

• Weboldal

Az Európai Központi Bankot (EKB) 1998-ban, az Európai Unióról szóló szerződés keretében hozták létre, székhelye Frankfurtban (Németország) van. F). Feladata, hogy irányítsa az EU egységes valutáját, az eurót, és őrködjék az árstabilitás felett az - EU polgárainak kétharmadát kitevő - eurót használó polgárok érdekében. Az EKB feladata továbbá az Unió gazdasági és monetáris politikájának megtervezése és végrehajtása.

Az Európai Központi Bank tevékenységét a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) együttműködésben fejti ki. A Központi Bankok Európai Rendszerének tagjait a 27 uniós tagállam jegybankjai alkotják. Az eurót mindeddig azonban csak 16 tagország vezette be. Ez a 16 ország alkotja az ún. euróövezetet, jegybankjaik pedig az Európai Központi Bankkal együtt az ún. eurórendszert.

Az EKB teljes függetlenségben tevékenykedik. Sem az EKB, sem pedig az Eurorendszer nemzeti központi bankjai vagy ezek döntéshozó testületeinek bármely tagja nem fogadhat el, és nem kérhet utasításokat más testülettől. Az Uniós intézmények és a tagállamok kormányai kötelesek ezt tiszteletben tartani és tilos bármiféle módon befolyást gyakorolni az EKB-re vagy a nemzeti központi bankokra.

2003 novemberében az Európai Központi Bank elnökévé a francia Jean-Claude Trichet-t választották.

Az EKB egyik legfontosabb feladata az euro-övezeti árstabilitás fenntartása, hogy ezáltal az euro vásárlóerejét infláció ne sértse. Az EKB célja annak biztosítása, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése valamivel 2 % alatti legyen.

• Weboldal

Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Unió hosszú távú hitelekkel foglalkozó bankja, mely 1958-ban a Római Szerződés értelmében jött létre. Feladata, hogy hitelt nyújtson azoknak a magán- vagy közszféra keretében induló projekteknek, amelyek közös európai érdekeket szolgálnak. Támogatja például:

az EU-régiók kohézióját és konvergenciáját elősegítő projekteket
a kis- és középvállalkozásokat
a környezetvédelmi programokat
a kutatást, fejlesztést és innovációt
a közlekedést
az energia előállításával és felhasználásával kapcsolatos projekteket
Az EIB az EU tagállamai és az Unióval együttműködési megállapodást kötött további 140  ország számára nyújt hiteleket.

2000. január 1-jétől a belga Philippe Maystadt tölti be az EIB elnöki tisztét.

Az EIB olyan nonprofit szervezet, melynek működését uniós politikai célkitűzések határozzák meg. A kereskedelmi bankokkal ellentétben az EIB nem kezel lakossági bankszámlákat, nem hajt végre készpénzes tranzakciókat, és nem részesít magánszemélyeket- és vállalkozásokat befektetési tanácsadásban. Az EIB tőkebefektetési projektekhez (a legtöbb esetben azok tárgyi eszközeihez) biztosít hosszú lejáratú kölcsönöket, azonban nem nyújt vissza nem térítendő támogatásokat.

Az EIB tulajdonosai az uniós tagállamok: a tagországok közösen járulnak hozzá a bank jegyzett tőkéjéhez. Hozzájárulásuk az Unión belüli gazdasági súlyukat tükrözi. A bank nem veszi igénybe az uniós költségvetési alapokat, hanem a pénzpiacokon felvett kölcsönökből tartja fenn magát.

Mivel az EIB részvényesei az EU-tagállamok, a bankot a  ehető legmagasabb hitelképességi (AAA) fokozatba sorolják a pénzpiacokon. Ennek köszönhetően az intézmény versenyképes feltételek mellett nagy mennyiségű tőkét képes mozgósítani. Mivel az EIB nonprofit szervezet, hitelnyújtási feltételei szintén kedvezőek. A bank magánprojektek számára azonban nem hitelezhet többet a költségek 50%-ánál.


Az EIB ugyancsak támogatja a tagjelölt országok és a lehetséges tagjelöltek, az EU-tól délre és keletre fekvő szomszédos országok, illetve a világ más tájain található partnerállamok fenntartható fejlődését is.

Az EIB az Európai Beruházási Alap többségi részvényese.

• Weboldal

Az Európai Beruházási Alapot (angol röv. EIF) 1994-ben a kisvállalkozások megsegítésére hozták létre. Az Alap többségi részvényese az Európai Beruházási Bank, amellyel együtt alkotják az "EIB csoportot".

Az Európai Beruházási Alap kockázati tőkét biztosít a kis- és középvállalkozásoknak (SME), különösen az új cégeknek és technológia-központú vállalkozásoknak. Emellett garanciákat nyújt pénzintézeteknek (például bankoknak) ez utóbbiak kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleik fedezésére.

Az EIF nem hitelintézmény: nem nyújt hitelt vagy támogatást vállalkozásoknak, és nem ruház be közvetlenül semmilyen vállalkozásba hanem bankokon és egyéb pénzügyi közvetítőkön keresztül tevékenykedik. Vagy a saját alapjait, vagy az EIB és az Európai Unió által rábízott alapokat használja fel.

Az Európai Beruházási Alap az Európai Unió tagállamaiban, Horvátországban, Törökországban és a három EFTA-államban (Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában) fejti ki tevékenységét.

• Weboldal

Római Szerződés értelmében 1957-ben létrehozott Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egy olyan tanácsadó testület, amely a munkavállalókat, a szakszervezeteket, a gazdálkodókat, a fogyasztókat és egyéb érdekvédelmi csoportokat képviseli. Ők együtt alkotják az ún. szervezett civil társadalmat. Az EGSZB az ő érdekeiket képviseli és védi a Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel folytatott politikai eszmecserékben.

Az EGSZB tehát egyfajta híd az Unió és annak polgárai között, miközben egy sokkal együttműködőbb, mindenkit bevonó, s így demokratikusabb európai társadalmat igyekszik előmozdítani.

A Bizottság az Unió döntéshozatali folyamatának szerves része: minden gazdasági és szociális döntés meghozatala előtt ki kell kérni véleményét. Saját kezdeményezésére vagy egy másik uniós intézmény kérésére más kérdéseket is véleményezhet.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 334 főből áll. Az egyes tagállamok képviseletét ellátó tagok száma nagy vonalakban tükrözi a kérdéses ország lakosainak számát.

A tagokat az uniós tagállamok kormányai jelölik, de attól politikailag teljesen függetlenül dolgoznak. Mandátumuk négy évre szól, és megújítható.

2008 októberében az olasz Mario Sepit választották az EGSZB elnökévé.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság három fő feladata:

Az EGSZB főként saját hazájukban tevékenykedő tagjai három érdekcsoportot alkotnak, melyek a munkáltatókat, a munkavállalókat, valamint számos gazdasági és szociális érdeket képviselnek.

• Weboldal

Az 1994-ben, az Európai Unióról szóló szerződés értelmében létrehozott Régiók Bizottsága (RB) Európa regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömörítő tanácsadó testület. Mielőtt egyes helyi és regionális irányítást érintő kérdésekben (például regionális politika, környezetvédelem, oktatás és közlekedés) uniós döntéseket fogadnak el, ki kell kérni az RB véleményét.

A Régiók Bizottságának 344 tagja van. Az egyes tagállamok képviseletét ellátó tagok száma hozzávetőleg tükrözi a kérdéses ország lakosainak számát.

A Régiók Bizottságának tagjai választott helyi vagy regionális politikusok, gyakran regionális önkormányzatok vezetői vagy városok polgármesterei.

A bizottsági tagokat az EU kormányai jelölik ki, de azoktól politikai értelemben teljesen függetlenek. Az Európai Unió Tanácsa négy évre jelöli őket, s ez a hivatali idő meghosszabbítható. A tagoknak az általuk képviselt hatóságok mandátumával is rendelkezniük kell, vagy politikai felelősséggel tartoznak azoknak.

A Régiók Bizottságának tagjai saját maguk közül választanak elnököt két éves időszakra. 2008 februárjában a belga Luc Van den Brande-t választották elnökké.

A Régiók Bizottságának feladata, hogy az Unió jogalkotása során hangot adjon a helyi és regionális szempontoknak. Ezt a Bizottság javaslatainak véleményezésével teszi.

A helyi vagy regionális hatóságokat közvetlenül érintő kérdésekben a Bizottságnak és a Tanácsnak ki kell kérnie a Régiók Bizottságának véleményét, de kívánságuk szerint máskor is konzultálhatnak a Régiók Bizottságával. A Régiók Bizottsága pedig saját kezdeményezésére elfogadhatja a véleményeket, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament elé terjesztheti azokat.

Minden évben a Régiók Bizottsága öt plenáris ülésen határozza meg általános politikai irányelveit és fogadja el véleményeit.

• Weboldal