Az Európai Tanács
A Lisszaboni Szerződés az Európai Tanácsot (ET) az EU hivatalos intézményi rangjával ruházza fel. Ezen kívül a reformszerződés létrehozta az Európai Tanács Elnöke pozíciót is.
Az Európai Tanács a tagállamok állam- és kormányfőiből, az Európai Tanács Elnökéből és az Európai Bizottság Elnökéből áll. Részt vesz munkájában az Unió Külügyi- és Védelempolitikai Főképviselője is. Az Európai Tanács üléseit sokszor nevezik "EU-csúcstalálkozónak".
Feladatok
Az ET a nagy kérdésekkel foglalkozik, melyek az Unió jövője szempontjából fontosak, meghatározza az össz-politikai célokat és prioritásokat, az Unió fejlődése érdekében és a továbbfejlődés motorja is egyben. A szerződések módosítása kapcsán a végső megállapodás - mint például az Alkotmányos Szerződés esetében - az ET feladata. Ezen kívül az ET-nek fontos szerepe van a külpolitikában is: meghatározza az EU kül-, védelmi-, és biztonságpolitikájának általános irányelveit. AZ ET nem törvényhozó testület, nincs ilyen jellegű jogköre.
AZ ET által megfogalmazott impulzusok alkotják az Unió stratégiai programjainak magvát, melyek több éven átívelő projektek. Ezek adják a miniszterek mindennapi munkájának alapját.
Az ET Elnöke
A Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács Elnöke tisztséget. 2009. novemberében a a 27 tagállam állam- és kormányfői Herman van Rompuy belga kormányfőt és miniszterelnököt választották az Európai Tanács első állandó elnökéül. 2009. december 1-je óta tölti be e posztot.
Az Európai Tanács Elnöke:
- az ET üléseit vezeti, megfogalmazza alapelgondolásait, impulzusait,
- az Európai Bizottság Elnökével együttműködve az ET munkájának folytonosságát biztosítja,
- elősegíti az ET-n belül a konszenzust és a kohéziót,
- képviseli az EU álláspontját a közös kül- és védelempolitika területén, anélkül hogy az Unió Kül-és Biztonságpolitikai Főképviselőjének jogkörét csorbítaná,
- nem viselhet nemzeti tisztséget.
AZ ET az Elnökét minősített többséggel választja 2,5 éves mandátummal, amely egyszer megújítható. ugyanilyen eljárással fel is mentheti e posztról, amennyiben súlyos mulasztást követ el vagy valamilyen módon akadályozva van a poszt betöltésében. Mivel a Lisszaboni Szerződés még nem lépett életbe a választás idején, így Herman van Rumpoyt egyhangúlag választották meg.
Munkarend
AZ ET 1974 óta létezik. Eleinte évente kétszer rendezték meg, és általában abban a tagállamban, amely az EU elnökségét adta. Ez a magyarázata annak, hogy hogyan keletkezett a "Maastrichti Szerződés" vagy a "Nizzai Szerződés" (1991 első félévében holland elnökség volt, 2000 második félévében pedig francia).
2003 óta az ET kizárólag Brüsszelben ülésezik, szabály szerint negyedévente (egyszer a féléves elnökség közepén, egyszer a végén.) Az elnök hívja össze az Európai Tanácsot. Az ET tagállamai kérhetik, hogy egy-egy miniszter vagy a Bizottság egy tagja támogassa őket. Amikor a helyzet úgy kívánja, az Elnök egybehívhatja az ET rendkívüli ülését is.
A döntések konszenzus útján születnek. A külügyminiszterek rést vesznek a találkozón, hiszen ők készítik elő és támogatják a lefolytatását is. Minden ülés végén a megbeszélések eredményeit a "Tanács ajánlásai" címszó alatt összefoglalják és nyilvánosságra hozzák.
Az ET egyszerű többséggel dönt eljárási rendről és saját munkarendjéről. Minősített többséggel dönt a Tanács összetételének megállapításáról, kivételt képez ez alól az Általános Ügyek Tanácsa és a Külügyi Tanács.
Az ET munkáját a Tanács Főtitkársága támogatja.
A Parlament szerepe
Minden csúcstalálkozó kezdetekor az EP Elnöke nyilatkozatot tesz közzé, amely tartalmazza az EP álláspontját minden egyes, az ET által tárgyalandó témakörben.
AZ ET Elnöke minden ülés után jelentést készít az Európai Parlamentnek.
