Az EU elnöksége: mi a feladata, a szerepe, és melyek a lehetőségei az elnökséget betöltő tagállamnak?

Az EU soros elnökségét adó tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az elnökség munkája folyamatos legyen, és megszülessenek a szükséges döntések. Az elnökségben az Unió tagállamai 6 havonként váltják egymást egy rotációs elv szerint.
Az EU elnökségének 3 fő feladata van:

Az elnökség elsődleges feladata tehát az, hogy előkészítse és vezesse az Európai Tanács és az Unió Tanácsának munkáját. A minden év januárjában hagyományosan megrendezésre kerülő ülésén a Tanács nyilvános vitát tart az eljövendő év munkaprogramjáról. Azoknak a tagállamoknak, akik rövidesen sorra kerülnek az elnökségi rotációban, itt kiváló lehetősége nyílik saját céljaik megfogalmazására. Az elnökség céljait minden tanácsi ülésfajta első ülésén szintén megfogalmazza (Külügyi Tanács, Gazdasági Tanács, stb.) Emellett az elnökségnek igen fontos szerepe az EU-tagállamok közötti "hidak" kiépítése, vagyis az esetleges vitás ügyek rendezésében való aktív részvétel, amennyiben a tagállamok nem tudnak egymással megállapodni.

Az elnökséget adó tagállam kormányának mintegy "tükörképeként", annak miniszterei felosztják maguk között az Európai Unió Tanácsának feladatköreit. Ezeket a találkozókat az egyes tagállami szakminisztériumok magas rangú beosztottjainak munkacsoportjai készítik elő, és az elnökséget adó tagállam tisztviselői koordinálják.

Az elnökség második fő feladata a Tanács képviselete más EU-intézmények, elsősorban a Bizottság és az Európai Parlament felé.

Az elnöklő tagállam kormánya az elnökség elején az elkövetkező 6 hónap munkatervét leteszi az EP asztalára, a félév végén pedig jelentenie kell az EP-képviselők felé, hogy mennyiben sikerült céljait megvalósítani. Ezen kívül az elnökség irányítja a Parlament és a Tanács közötti jogalkotási folyamatokat is. Az elnöklő kormány miniszterei a jó kommunikáció érdekében meghallgatásokon vesznek részt az EP-ben.
Az elnökség felelős ezen felül a Bizottsággal fenntartott kapcsolatokért is, ami nagyon fontos például a nemzetközi kereskedelmi megállapodások tárgyalásai során. Ezekben az esetekben ugyanis a Bizottság a Tanács egyetértése mellett az egész EU-t képviseli.
A Tanács és a többi EU-s intézmény közötti kapcsolattartásban is fontos az elnökség szerepe. Például az elnökség idejére szóló munkaprogramot nem csak az EP felé kell bemutatnia, de

• a Gazdasági és Szociális Bizottságban, valamint
• a Régiók Bizottságában is,
• továbbá az Elnökség képviselői felkeresik az Európai Bíróságot is.

Az EU nemzetközi befolyása folyamatosan növekszik. Az elnökség harmadik feladata abban áll, hogy a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselővel (jelenleg Catherine Ashton - link) együttesen képviseljék az Uniót a Közös Kül- és Biztonságpolitika területén. Így az Elnökség azért is felel, hogy a harmadik államokkal folytatott párbeszéd építő jellegű és folyamatos legyen. Ezen kívül az elnökség készíti elő az Általános Ügyek Tanácsának és a Külügyi Tanácsnak a munkáját - e két formáció az EU minden, biztonság - és külpolitikával kapcsolatos kérdéséért felel.

Az elnökség képviseli az Unió közös álláspontját és magát az Uniót is a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások során (pl. ENSZ), valamint a Bizottsággal együtt a WHO-ban is.

Az elnökség feladatköre a tagállamok között 6 havonta rotálódik, forog. A sorrendet a Tanács tagjai együttesen és egyhangúlag állapítják meg - 2020-ig ez meg is történt. 2010 első felében Spanyolország volt a soros Elnök, majd júliustól Belgium, és 2011 első felében Magyarország lesz az Európai Unió Elnöke, majd 2011 júliusától Lengyelország.

Annak érdekében, hogy a különböző elnökségek munkája jobban koordinálható legyen, 2020-ig egy Trojka-rendszer is bevezetésre került. Így Magyarország is szorosan együttműködik az őt megelőző és követő tagállamokkal.

Portugália: 2007. július - december
Szlovénia: 2008. január - június
Franciaország: 2008. július - december
Csehország: 2009.január - június
Svédország: 2009. július - december
Spanyolország: 2010. január - június
Belgium: 2010. július - december
Magyarország: 2011. január - június
Lengyelország: 2011. július - december
Dánia: 2012. január - június
Ciprus: 2012. július - december
Írország: 2013. január - június
Litvánia: 2013. július - december
Görögország: 2014. január - június
Olaszország: 2014. július - december
Lettország: 2015. január - június
Luxembourg: 2015. július - december
Hollandia: 2016. január - június
Szlovákia: 2016. július - december
Málta: 2017. január - június
Egyesült Királyság: 2017. július - december
Észtország: 2018. január - június