2008. november 8.

Európai eszme-csere

Októberben az emberek 21 százaléka gondolt pozitívan az ország uniós tagságára. Az ismét megrendezésre került "Európai eszme-csere" után ez az arány 58 százalékra nőtt. A fórum után 22 százalékról 58 százalékra nőtt azoknak a száma, akik úgy látták, hogy az uniós tagság előnyös a magyar mezőgazdaság számára.

2008. november 8-án az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete másodszor rendezte meg az "Európai eszme-csere" című konferenciáját, amelynek az Országház adott otthont. A rendezvényen megjelent 200 résztvevőt a Szonda Ipsos piackutató intézet válogatta ki egy, eredetileg 1500 fős mintából. A fórumot a Danubius Rádióból már jól ismert Rákóczi Ferenc és az Európai Parlament quaestora, Fazakas Szabolcs vezették fel.

A továbbiakban a résztvevők egymástól jól elkülönülő kis csoportokban láttak neki a téma feldolgozásának: "Az Unió agrárpolitikája hasznos-e Magyarország számára?" A legtöbbször felmerült kérdéseket "csokorba gyűjtve" a házigazda, Rákóczi Ferenc, egyenesen a szakértőknek (Harangozó Gábor EP képviselő, Czauner Péter újságíró, Raskó György agrárközgazdász, Jakab István, a MAGOSZ elnöke) tette fel, akik egymást végighallgatva, majd kiegészítve adtak rá választ. Ki lendületesebben, saját tapasztalataira építve, ki hivatalosabb hangnemben szólt a témához. A résztvevők között is sok fajta vélemény formálódott meg. Ennek ellenére egyet értettek a tudatos vásárlói magatartás kialakításának szükségszerűségével. Ezzel egyik meghívottunk, Kati is egyetértett, aki maga is aktív résztvevője a magyar kereskedelmi életnek. Ugyanakkor a nehézségekre is felhívta a figyelmünket. Saját tapasztalatai alapján "a magyar termelők és termékeik helyzete igen nehéz, mert a sokak által látogatott áruházláncok polcaira ritkán tudnak felkerülni". Egy, az Ormánságból érkezett hölgy pedig határozottan kiállt a magyar termékek minősége és biztonsága mellett, ezzel indokolva a tudatos vásárlás előnyeit.

Az ebédszünet előtti negyed órában a még el nem hangzott kérdésekre kaphattak a hallgatók választ. Bár a párbeszéd a tervezettnél kissé hosszabbra sikerült, nem volt hiábavaló a várakozás. A plenáris teremből kilépve ugyanis a Duna felőli oldalon svédasztal fogadta a konferencia vendégeit, a legkülönfélébb ízléseknek is eleget téve.

A délutáni fókuszcsoportok, ha lehet még komplexebb témakörről értekezhettek, mégpedig az EU-tagság állampolgárainkra kifejtett közvetlen hatásairól. A második plenáris ülésen szakértői oldalon Schöpflin György és Lévai Katalin EP képviselők, valamint Palánkai Tibor akadémikus került a kérdések kereszttüzébe.

Egy 21 éves hallgató, Annamari, arról számolt be, hogy a kiscsoportos foglalkozáson rengeteg különböző vélemény ütközött és saját magán tapasztalta azt a pozitív változást, amit mások véleményének megismerése indít el. "A látásköröm határozottan bővült és pozitív irányba változott a véleményem az európai integráció kapcsán."

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a meghívottak mit várnak ettől a fajta "eszme-cserétől" mint "átlagpolgárok". András, egyik fókuszcsoportunk 55 éves tagja elmondta, hogy a fórum legfőbb feladatát "az elhangzottak átgondolásában és megfontolásában látja" illetve a legnagyobb eredménynek azt tartaná, "ha a következtetéseket levonnák az érintettek és meg is fogadnák azokat".

A konferencia kifejezetten sikeres volt, és ezt mi sem bizonyította jobban, mint azok a kis cédulák, hozzászólások, amelyeket az erre kialakított parafa "üzenőfalra" tűzhettek ki a vendégek, illetve az a taps, melyet szakértőink valamint Kovács László adó- és vámügyi biztos kapott összefoglalója után.